Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 26 (226. szám) - Az ülésnap megnyitása - A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
839 Ez a kormány többre becsüli az ad hoc jellegű zsebpénzosztogatás gya korlatát a kiszámítható gazdaságpolitikánál. Többre becsüli a klientúra támogatását az adó előre deklarált és teljesített csökkentésénél, a versenyképesség adórendszerbeli eszközökkel való erősítésénél. Magyarországon az élőmunkaterhek magasak. 1994 és '98 között mintegy 2,4 százalékkal sikerült az szja átlagos mértékét csökkentenünk. Ezzel 1998ban ez a mérték 20,34 százalékos volt. Ehhez képest - hangoztatott céljaival és szándékaival ellentétben - a FideszkisgazdaMDFkoalíció olyan feltételeket alakíto tt ki, hogy 2000ben 21,6 százalékosan nőtt, 2001ben és 2002ben tovább fog nőni, és még a 22 százalékot is meghaladja az szja átlagos terhelése. Az adóterhelés csökkentésére a lehetőség adott. Az szja beterjesztett változtatási szándékából üdvözöljük a n yugdíjak mellett is aktív választópolgárokat érintő adócsökkentési szándékot. (Tállai András: Jól hallottam?) Meggondolandó azonban az is, hogy a törvényjavaslat szerinti adóterhet nem viselő járandóságok közül, a családpolitika szerves részeként, kerüljön kivételre és a nyugdíjhoz hasonló módon legyen adómentessé a gyes, gyed, a nevelőszülői díj és az ápolási díj. Ugyancsak támogatásra méltó a lakásépítési feltételek kedvező alakítása is. Az eddig alkalmazott módszerek, mint az a 2000. évi zárszámadásból i s kiderült és megállapítható volt, nem alkalmasak átütő erejű változtatás generálására. A törlesztési támogatás megemelése, az illetékkedvezmény növelése nem éri el az alacsony jövedelmű fiatalok jelentős körét, ezáltal lakásépítési lehetőségeik nem javuln ak. Kiszámolható az is, tisztelt képviselőtársaim, ahhoz, hogy valaki ezt a 240 ezer forintos adókedvezményt elérje, a családban legalább 2 millió forintos jövedelemmel kell rendelkeznie. Ahhoz azonban, hogy még a háromgyermekes adókedvezményt is igénybe v egye, újabb 2 millió forintos jövedelemre van szüksége. Azaz egy háromgyermekes Fideszmodellű család egyszerre nem tudja a gyermekkedvezményét és a lakásépítés kedvezményét igénybe venni. A kedvezményeket ki kell szélesíteni azon rétegekre is, akik nem re ndelkeznek az átlagnál kétszerháromszor magasabb jövedelemmel, viszont lakásépítési gondjaikat ők is szeretnék megoldani. Szóba jöhet itt például a lakásépítési kiadások áfatartalmának magasabb arányú visszatérítése, ami már az első lakásépítési költségfo rinthoz is érezhető tehercsökkentést biztosít mindenkinek, amellett, hogy vitathatatlanul hozzájárul a lakásépítési szektor szürke részének fehérítéséhez. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lehet szó nélkül elmenni a zárórendelkezések közé becsempészett azon m ódosítási javaslat mellett, amely az önkormányzati adózási rendszer részét képező méltányossági jogkör gyakorlását gyökeresen megváltoztatná. Az adózás első szintje a polgármesteri hivatal adóirodája, a továbbiakat az önkormányzatok rendeletükben szabályoz ták. Az előterjesztés szerint a méltányossági jogkör gyakorlására a közigazgatási hivatal lenne jogosult. Ez minden logikával ellentétes, ahhoz lenne hasonló, mintha az APEH első- és másodfokú döntésével szembeni méltányossági jogkört ezentúl a belügyminis zter gyakorolná. Az egyházak működési feltételeit az előterjesztés konkrét összeg megjelölése nélkül, de a tavalyi adatok ismeretében jól számolhatóan, mintegy 5,6 milliárd forinttal javasolja javítani, bővíteni. A probléma nem a támogatás szándékában rejl ik. A gond ott van, hogy amikor a parlament elfogadta, hogy az állampolgárok szjajuk 1 százalékával támogathatják valamelyik egyházat, a szándék az volt, hogy a támogatás mellett a hívők egyre nagyobb arányban vegyenek részt az egyházak anyagi biztonságán ak kialakításában, és a hívők adóforintjai arányában az egyházak szolgáltatási és közösségeikhez való kötődése javuljon. Az elv felrúgása, amikor a javaslat szerint - az állampolgárok szándékától teljesen függetlenül - az egyházak számára garantálja a szem élyi jövedelemadó 8 ezrelékének folyósítását, méghozzá nem a konkrét felajánlási szándékok függvényében, hanem a népszámlálási adatok arányában, úgy gondolom, minden racionalitást nélkülöz.
