Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az Országgyűlés 2001. évi őszi rendes ülésszakának munkarendjéről történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - IVANICS ISTVÁN (Fidesz):
78 (Az elnöki széket G yimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ughy Képviselő Úr! Azt hiszem, megint félreértés van. Úgy mellesleg említem meg, hogy a Rákosikorszakban fel sem merült az értelmiség kétnye lvűsége. A sztálinizmus idejében, aki idegen nyelvet tudott, az gyanús volt; Szolzsenyicint érdemes ebből a szempontból tanulmányozni. (Dr. Fazekas Sándor: Ez tévedés!) De az igazi kérdés az értelmiség kétnyelvűségéhez... Én ifjabb koromban a tudományos m unka mellett nagyon sokat foglalkoztam fordítással, és négy nyelvből fordítottam magyarra. Sokat dolgoztam azon, hogy megtaláljam a tudományos kifejezések magyar megfelelőjét; magyar egyetemen ugyan nem taníthattam soha, de a német egyetemen meg amikor néh a a moszkvai egyetemen tanítok, akkor mindig azt magyarázom a német és az orosz diákoknak, hogy higgyék el, minden angol szónak van német megfelelője meg orosz megfelelője is, mert mind a két közgazdasági nyelvben rettenetesen terjednek az angol szavak és fordulatok. A magyarral is így van, ezzel én egyetértek. Azzal, amit Glatz Ferenc mondott, szintén egyetértek. Csak azzal nem, hogy egy magyar értelmiséginek nem kell ugyanolyan szinten kommunikálnia néhány éven belül a maga szakmájában legalább angolul és németül, mint magyarul. Erre fel kell tudni készülni, és ilyen értelemben ugyanúgy, mint a dánoknak, norvégoknak, svédeknek, hollandoknak, belgáknak, görögöknek, portugáloknak, sőt spanyoloknak is, a magyar értelmiséginek igenis kétnyelvűnek kell lennie, ha az előttünk álló világban meg akar élni. És ennek terjedni kell, mert egy nyugati cég azt mondja, hogy ő csak oda fektet be, ahol a művezető is folyékonyan beszél angolul. Ezzel nem lehet szembefordulni. És ebből a szempontból nevezem ezt a törvényjavas latot csacsiságnak. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Hende Csaba államtitkár úrnak. Tessék! DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár : Szíves elnézést kérek ezen a késői órán a rádióhallgatóktól, elnök úrtól, mi nden képviselőtől, de úgy látszik, hogy Bauer képviselő úr nem érti. Ez a törvényjavaslat nem arról szól, hogy a magyar értelmiségnek majd milyen nyelven kell kommunikációképesnek lennie az Európai Unióban. Ez a törvényjavaslat arról szól, tisztelt képvise lő úr, hogy ez itt Magyarország, ez itt Budapest, és Mari néninek, ha feljön a tanyáról és megy a Nagykörúton, akkor ne legyen már olyan érzése, hogy Hongkongban vagy nem tudom én, hol van, hanem tudja azt, hogy a cipőboltban cipőt árulnak, mert ki van írv a, hogy cipőbolt. Nem érti azt, hogy second hand, kedves képviselő úr, neki ki kell írni, hogy használt ruha. És neki joga van ahhoz, hogy értse a saját hazájában az üzletek feliratait! Semmi köze ennek a magyar értelmiség versenyképességéhez! Köszönöm szé pen. (Taps a Fidesz és az MDF padsoraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, államtitkár úr. Két percre megadom a szót Ivanics István képviselő úrnak, Fidesz. IVANICS ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Az előző vitában kicsit elsikkadt az a kérdés , hogy Magyarországon általánosan mi a helyzet ezzel a követelménnyel, hogy jelenjen meg minden magyarul. Úgy érzem, hogy Magyarország még ötvenszáz év múlva is abban a helyzetben lesz, hogy a lakosság többsége, legalábbis profi módon, nem beszél idegen n yelvet. Akkor pedig a szubszidiaritás követelményének megfelelően az államnak gondoskodnia kell arról, hogy ez az állampolgára minden tekintetben
