Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 25 (225. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FARKAS IMRE (MSZP):
752 Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Farkas Imre úr, az MSZP képviselője. FARKAS IMRE ( MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 5., a 11. és a 12. ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni. Az 5. ajánlási pontban Göndör Istvánnal olyan módosító javaslatot nyújtottunk be, hogy a foglalkoztatási törvény kapcsán ne adjunk meghatalmazást a gazdasági miniszter részére a munkanélkülijáradék folyósításával kapcsolatban az együttműködési kötelezettség részletes szabályainak a kidolgozására, mármint arra, hogy ezt rendeletben a miniszter megtehesse. Úgy érzem, hogy az általános vita során és a b izottsági viták során is ezt kimerítően felvetettük, elmondtuk. Én egyetlenegy érvet nem hallottam arra nézve, hogy mégis miért kellene ezt a felhatalmazást a miniszter részére megadni. Ha csak egyszer megkísérelték volna a kormányzat részéről ezt elmondan i, hogy ezt miért kellene megtenni, akkor talán nem nyújtottuk volna be ezt a módosító javaslatot. Azt hiszem, az mindannyiunk előtt ismert, hogy ma a foglalkoztatási törvény kimerítően és teljeskörűen szabályozza, megmondja, hogy a munkanélkülijáradékkal összefüggésben milyen együttműködési kötelezettsége van annak, aki ezt igénybe akarja venni. Akkor nem értjük, hogy most milyen további felhatalmazásra van itt szükség a miniszter részére. Itt két dolog lehetséges. Vagy a kormány a következő időszakban ne m a törvényben akarja szabályozni, hogy ki mikor milyen feltételekkel köteles együttműködni - akkor itt a törvénynek egyfajta korlátozásáról van szó , vagy pedig olyan technikai jellegű kérdéseket akar szabályozni, amelyek a törvényhez kapcsolódóan végere dményben annyira bagatellizáltak, hogy az tartozna valamiféle rendeletbe. Nem tudom, hangsúlyozom, hogy melyikről van szó, de úgy érezzük a mostani szabályozásokat látva, hogy ezt a kérdést a törvényben célszerű szabályozni. (21.30) Ez nagyon érzékeny terü let, érinti ezeket az embereket, akik ezt az ellátást igénybe veszik, tehát feltétlenül indokolt lehet, hogy a törvényből látszódjon a feltételek teljes körű leírása. A 11. és 12. ajánlásban a munkavédelmi törvény módosításáról van szó, konkrétan arról, ho gy a kormányzat jelentősen emelni kívánja a munkavédelmi bírság összegét. Ezt kétféleképpen kívánják megtenni, egyrészt a munkavédelmi bírság felső határát 3 millió forintról 10 millió forintra emelik fel, ami szintén jelentős emelés, úgy érzem. El lehet m ondani persze, hogy ez az inflációval összhangban van, de azt hiszem, ezer olyan tényezőt tudnánk mondani, amit törvényben szabályoztunk, és ahol nem következik be végeredményben az inflációkövető szabályozás. Erre most nem teszek kísérletet, a családi pót léktól kezdve egészen különböző témaköröket lehetne itt említeni. Tehát már itt van egy rendkívül magas emelés, 3 millió forintról 10 millió forintra. A másik emelés pedig abban fog megnyilvánulni, hogy ezt követően a munkavédelmi bírságot telephelyenként kell kiszabni. Többször elmondtam már, hogy ha figyelembe veszünk, mondjuk, egy nem nagy céget - akár egy kis- vagy közepes vállalkozás is lehet két vagy három telephelyes, mert ez előfordulhat , akkor ez azt jelenti - most természetesen a felső határt sz ámítva , hogy egyszer 3 millió forintról 10 millióra nő a felső határ, ez 2,5szeres növekedés. Másrészt pedig a három telephely miatt, ha ezt összeszorozzuk, akkor 67,5szeres bírság kiszabására kerül sor ezen a téren. Azt hiszem, nem mondtam vad példát , amikor három telephelyet említettem. Nyilvánvalóan érzik a kormányzati oldalról is, hogy ez probléma lehet, mert azt hiszem, éppen az államtitkár asszony mondta el itt az expozét a törvénnyel kapcsolatosan, ön is említette, illetve a bizottsági vita sorá n a kormány képviselői is elmondták, hogy ez a lépés elsősorban a multinacionális cégek felé irányul, amelyek, mondjuk, kis léptékűnek tartják a bírságokat, és a soksok telephelyen ezt nem akarják végrehajtani. Megmondom őszintén, ezt készséggel elfogadná m, ezzel nagyjából
