Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az Országgyűlés 2001. évi őszi rendes ülésszakának munkarendjéről történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
73 magatartással, ha úgy teszik, nyelvművelő mozgalommal, ahogy az Magyarországon 250 éve szokásban van. A szavaknál is fontosabb a nyelv szerkezete. Ha megnézik, azt látják az utcán, hogy ki van írva, hogy "Autóház Boldizsár". Ebben maga a szó is a német Autohausenak a tükörfordítása, holott magyarul ezt autókereskedésnek vagy autójavítóműhelynek kellene h ívni. De ami a fő probléma, hogy magyarul egy ilyen szókapcsolatnál mindig a megkülönböztető név van elöl, és utána van az általános fogalom, tehát azt kellett volna mondani, hogy Boldizsár autójavító, de ehelyett nyugati hatásra úgy mondják, hogy Autóház Boldizsár. Amikor a Fidesz kormányzati programot készített néhány évvel ezelőtt, akkor a Századvég Főiskola ezt úgy nevezete, hogy Kormányzás 2000. Ez egy indoeurópai fogalmazás, mert magyarul ezt úgy hívják, hogy 2000es kormányprogram. Azért tartom fonto snak ezt elmondani, hogy lássák, mi az, hogy a nyelv védelme, és mi az, hogy a magyar nyelv veszélyeztetettsége a külföldi hatásoktól. Ezt természetesen - ismétlem - nem törvénnyel kell csinálni, hanem úgy, ahogy Kazinczyék is csinálták, a reformkorban is csinálták, meg a Nyugat generációja is csinálta: nyelvművelő mozgalommal. Tanuljunk ebben Kazinczytól, tanuljunk Aranytól, tanuljunk Kosztolányitól, Babitstól, Karinthytól! Amiről viszont ez a törvényjavaslat szól, az valami egész más: ez egy nyelvhasznála tszabályozás. Nem arról szól, hogy hogyan védjük a magyar nyelvet, hanem arról szól, hogyan akadályozzuk meg, hogy Magyarországon az emberek közötti közlésekben, ismeretátadásban a magyar helyett idegen nyelvet használjanak. Erről szól ez a törvény. És ké t területen szól erről ez a törvényjavaslat: részben közérdekű közlemények, hirdetmények területén; részben pedig gazdaságikereskedelmi reklámok területén. Ez tehát más kérdés, tisztelt államtitkár úr. Amivel önök a dolgot indokolják és amit a törvényjava slat tartalmaz, annak egymáshoz semmi köze. Egyetértek a nyelv védelmének szükségességével, és nem értek egyet azzal, hogy a nyelv használatáról, hogy hol kötelező magyar nyelvet használni, erről önök törvényt alkossanak. Két terület van tehát, az egyik a közérdekű közlemények. Itt a benyújtott törvényjavaslat fölösleges, mert Magyarországon a közérdekű közleményeket, hirdetményeket mindig magyarul írják. Én még az életben, most már 55 éve nem találkoztam olyan esettel, amikor egy közérdekű hirdetményt vagy közleményt ne magyarul írtak volna ki. Úgyhogy ez a fele fölösleges. Ez tehát a 3. §. Ami az 1. és 2. §t, tehát a gazdasági reklám területét illeti, ott pedig az a véleményünk, hogy nem helyes a javasolt szabályozás. Én azt gondolom, hogy a gazdasági rek lám terén a hirdetőnek, a reklámozónak a dolga, hogy a saját pénzéből kihez akar szólni és milyen nyelven akar hozzá szólni. Ha azt akarja kiírni az, aki német vendégeket akar a szobájába csábítani, hogy "Zimmer frei", akkor ezt nem érdemes neki megtiltani , ő ugyanis külföldi üzletfeleket keres a szállására. Ha egy újsághirdetés németül tudó alkalmazottat keres egy vállalkozáshoz, és ezért németül adja fel az álláshirdetést, ehhez joga van, ezt nem indokolt megakadályozni. Ha a hirdetése nem jut el a címzet thez azért, mert idegen nyelven szól, ez az ő kockázata, ő fizeti, az államnak ezt nem kell és nem helyes megakadályozni. Azt gondolom tehát, hogy az 1. és 2. §ban szereplő szabályozás felesleges. Szeretném hozzátenni, hogy ezt azért sem tartom indokoltna k, mert Magyarországnak mint kicsiny európai országnak a következő évtizedekre arra kell felkészülnie, hogy a Magyarország területén belül folyó közlésáramlás jelentős része idegen nyelvű lesz; idegen nyelvű lesz a nagyvállalatokon belül, jórészt angolul; idegen nyelvű lesz a tudományos életben, mert a publikációkat idegen nyelven fogják megírni, ahogy ez Hollandiában, Dániában, Svédországban és sok helyen szokásos. Erre ennek az országnak fel kell készülnie. A magyar értelmiség néhány éven belül ugyanúgy k étnyelvű meg háromnyelvű értelmiségi lesz, mint ahogy a holland, a dán, a svéd vagy a norvég értelmiség ma is az. Ez a jövő, és ezt akadályozni, ezt hátráltatni az ország jövője szempontjából nem helyes.
