Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az Országgyűlés 2001. évi őszi rendes ülésszakának munkarendjéről történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP):
71 fogalmazták meg aggályukat sokkal határozottabban. Azt mondta a szocialista képviselőtársam, hogy rugalmasan alkalmazható, nem kiszorító, tanítja a közembert, és folytathatnám tovább a sort. Nyilvánvaló, itt egy többségi döntés képviseletében szólalt meg Tóth András képviselő úr, csak azt szeretném kérni a bizottság elnökeként is, mindenképpen járuljanak ahhoz hozzá, hogy az a bizonyos hatpárti egyeztetés eredményes legyen, és egy jó törvény szülessen vala mennyiünk érdekében. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik Tímár György képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából; majd őt követi Bauer Tamás képviselő ú r, a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójából. Öné a szó, képviselő úr. DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP) : Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvény, amely most az igen tisztelt Ház asztalán fekszik, sokkal jelentékenyebb más, haso nló, hogy úgy mondjam, mindennapi tárgyalási munkánkat képező jogszabálynál. Úgy gondolom, ebben benne van annak a lényege, amelynek az érvényesítését, érvényre juttatását vállalva jöttünk ide a Magyar Országgyűlésbe. Nekünk a magyar érdekeket kell képvise lni, és akkor, amikor - talán Istennek hála - olyan csodálatos nyelvvel bírunk, mint a magyar, amely szókincsében, kifejezésgazdagságában messze túlnő az úgynevezett világnyelvek többségén, amikor olyan nyelvük van, amely több mint egymillió szóval dicseke dhet, akkor úgy érzem, hogy nekünk nincs feltétlenül szükségünk olyan segédeszközökre a nyelv területén, mint amelyek idegen szavak mindennapos használatában jelentkeznek. Kifejező, gazdag és szép nyelvünk van. Igenis minden fogalmat a magyar nyelv, a Magy ar Értelmező Szótár által ismert szavak felhasználásával ki tudunk fejezni, meg tudunk határozni. Tehát nekünk, akiknek olyan nagy nyelvi ősök nyomdokain van módunk járni, mint koszorús költőink, íróink, lehetne neveket felsorolni Arany Jánostól az általam igen tisztelt és most a szememben fantasztikus magasságra emelkedett, Ughy képviselőtársam által említett Babitsig, azt hiszem, nekünk a lényeget kell látni. Tudni kell azt, hogy a nyelvnek funkciója, hatása van, és amikor szavakat használunk, vagy szabad jára engedjük a szavak használatát, akkor pontosan mérlegelnünk kell, és tisztában kell lennünk azzal, hogy minek mi a következménye. Valóban itt vagyunk az európai uniós csatlakozás küszöbén, amely a törvény erejénél fogva fogja szélesre tárni a kaput a k ülső behatások előtt, és pont ilyen pillanatban lesz fokozott jelentősége annak, hogy mi a gondolkozásunkban, a magyar nemzethez való tartozásunkban a szavakon keresztül jelezzük saját magunk számára, hogy mi a mi lelkivilágunk, honnan jöttünk és hogy össz etartozunk. Aki a szavait elveszti, az a gondolatait is veszti, mint ahogy az előző idézet mutatta más vonatkozásában, de lényegileg ugyanezt a gondolatot. Nekünk, akik itt szólalhatunk meg és itt fejezhetjük ki akaratunkat, kötelességünk, hogy a bennünket ebbe a Házba és ebbe a politikai hatalmi helyzetbe delegálók érdekeit a nyelv használatán keresztül is kifejezzük. Ebben a hazában több mint ezer éve beszélik a magyart - lehet úgy is mondani, hogy magyarul beszélnek , de nekünk kötelességünk, hogy a mag unk eszközeivel biztosítsuk azt, hogy ezt a szép nyelvet a továbbiakban is ebben a hazában így beszéljék. Akkor, amikor az irodalmunk olyan csodálatos, amely a legnagyobb irodalmakkal veszi fel sikerrel a versenyt, nincs miért segédeszközökhöz folyamodnunk . Utalok arra, hogy volt nyelvújításunk, amikor a világ változását leképeztük, őseink leképezték a mi nyelvünkbe - Kölcsey, Kazinczy és a többiek. Úgy gondolom, nekünk az a feladatunk, hogy éljünk azzal a politikai hatalommal, azzal a törvényalkotási hatal ommal, amit a kezünkbe adtak, és egyszerűen nincs jogunk megengedni, hogy a mi nyelvünk, a mi összetartozottságunk ilyen megnyilvánulása halványuljon.
