Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 25 (225. szám) - Dr. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) - az igazságügy-miniszterhez - "Megengedhető-e a népfelség korlátozása a jogalkalmazók eltérő jogértelmezése következtében? Tervez-e a kormány a hatáskörében intézkedéseket a népfelség érvényesülésének biztosítására, hasonl... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
673 Az al kotmány 35. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kormány feladata az alkotmányos rend védelme és az állampolgárok jogainak biztosítása. Ennek érdekében várhatóe törvénymódosítás annak pontosítása végett, hogy a választási bizottságok és a bíróságok ne tetsz és szerint dönthessenek a népfelség gyakorlásának engedélyezéséről vagy - mint most esetünkben - annak szándékos akadályozásáról? Várom államtitkár úr válaszát. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra Hende Csaba államtitkár ú r válaszol. Megadom a szót. DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az alkotmány 2. § (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a szuverenitást v álasztott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény rendelkezése értelmében a választási eljárásban kifogással megtámadott döntés tekintetében a bíróság nem peres eljárásban, három hivatásos bírób ól álló tanácsban határoz. Képviselő úr a konkrét esetben a népfelség korlátozásának veszélyét látja abban, hogy a bírói kontroll során eltérő jogértelmezésekre kerülhet sor. Tekintsünk most el attól, hogy ön - nyilván idő hiányában - igencsak töredékesen ismertette a bírói döntések indokait, és így az összkép megtévesztőre sikerült. Szükséges hát, hogy a bírói függetlenség alkotmányos elvének a sajátosságaira rávilágítsak. Megjegyzem, ezt a mai napon egy ízben az ön frakciótársa napirend előtti felszólalás a kapcsán már volt módom megtenni. Az igazságszolgáltatást hazánkban kizárólag a bíróságok gyakorolják. Az önálló hatalmi ágat képviselő bírói szervezet mind a szakmai, mind az igazgatási tevékenység irányítása tekintetében a törvényhozó és a végrehajtó ha talomtól függetlenül működik. A bírói döntést a politikailag semleges bíróságok a többi hatalmi ágtól függetlenül hozzák meg, törvényben szabályozott eljárásban. Az egyes bírák a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, ítélkezési tevéke nységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. Képviselő úr előtt is ismert, hogy a törvény 1997ben megszüntette az igazságügyminiszternek a bírósági igazgatással kapcsolatos jogosítványait, és e feladat ellátására létrehozta a kétharm ad részben választott bírákból, egyharmad részben delegált tagokból álló Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. Ez az a szerv, amely a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatását, figyelemmel kíséri az eljárási hat áridők és az ügyviteli szabályok megtartását. Végül az interpellációban felvetett ügyről engedjen meg néhány szót. Összességében arról tájékoztathatom önt, hogy a rendelkezésünkre álló információkból nem tűnik ki a népfelség korlátozása. Mint már megjegyez tem, az ügy ismertetése torzítóan egyoldalúra sikeredett az ön előadásában. Számos más okból is megszületett az a döntés, amely az ügyben végül is irányadó. A minisztérium természetesen nem mondhat véleményt konkrét bírósági határozatokról, azokat nem krit izálhatja, és főként nem bírálhatja felül. Tájékoztatom képviselő urat, hogy az Igazságügyi Minisztériumnak mint az OIT tagjának, nincs tudomása olyan jogértelmezési problémáról, amely esetleg felveti az Országos Igazságszolgáltatási Tanács beavatkozásának szükségességét. Amennyiben ezt a képviselő úr mégis szükségesnek tartja, kérem, jelezze azt közvetlenül az OITnál. Jelzem egyébként, hogy jogegységi eljárásnak esetleg helye lehet az ügyben, a vonatkozó törvényi előírások betartása mellett. Továbbmenőleg arról sincs tudomásunk, hogy felmerült volna a választási eljárásról szóló sürgős felülvizsgálata az eset kapcsán. Amennyiben a képviselő úr szerint ez mégis indokolt volna, úgy kérem, hogy akár képviselői önálló indítvány formájában, akár az ügyben hatás körrel rendelkező Belügyminisztériumnál kezdeményezze azt.
