Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 25 (225. szám) - Dr. Dán János (FKGP) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "Mi lesz a hagymatermelők sorsa?" címmel - DR. DÁN JÁNOS (FKGP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
658 DR. DÁN JÁNOS (FKGP) : K öszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Nem a gabona, alma- és szőlőtermelők gondjai mellé szeretnék felsorakozni, de tény, hogy hagymából az előző évi 90 ezer tonna helyett az idén mintegy 150 ezer tonna termett. Az elmúlt években kevés volt a hagymatermés, így importra volt szükség, ez egyben azt is jelentette, hogy exportpiacainkat elvesztettük. A jelzett megtermett hagymamennyiségből 40 ezer tonnát igényel a feldolgozóipar, a belföldi piac igénye szintén 4050 ezer tonna, ebből k önnyen kiszámítható, hogy mintegy 40 ezer tonna hagyma exportjára lenne szükség. A piaci zavar elsősorban a kistermelőket sújtja, mivel termékértékesítési szerződéssel nem rendelkeznek. A felvásárlók minimális áron vásárolják fel a hagymát, amennyiben felv ásárolják, és ha ez nem történik meg, a kistermelők kénytelenek a nagybani piacokra szállítani. Az ott kialakult piaci helyzet miatt jelenleg 2030 forint közötti az eladási ár, és ez bizony a termelési költségeket sem fedezi. Makó térségében több ezer csa lád sorsát érinti a piaci zavar. Megoldás lenne a feldolgozói, betárolói támogatás, illetve az exporttámogatás, amely az érvényben lévő nemzetközi szerződések miatt nem lehetséges. Külön felhívom a tisztelt miniszter úr figyelmét, hogy a dughagymából terme sztett vöröshagyma esetében egy hungaricumról van szó, amelynek fenntartása hosszú távon nemzeti érdekünk. A dughagymás hagyma szárazanyagtartalma mintegy 1618 százalék, szemben a magról vetett 8 százalékával, azonban a piac ezt sajnálatosan jelenleg nem ismeri el. (13.40) Ugyanakkor el kell mondani azt a tényt is, hogy ebben a ciklusban jelentős lépéseket tettünk a kutatásfejlesztés érdekében, valamint megoldottuk a tájjellegű növény eredetvédelmét. Hosszú távon az agrárkörnyezetvédelmi program keretéb en integrált, környezetkímélő növényvédelmet tudunk megvalósítani, és a termelés szervezésitámogatási rendszerét ki tudjuk építeni. Tisztelt Miniszter Úr! Kérdésem: mit tud tenni a minisztérium a kistermelőket sújtó hagymatermesztési problémák feloldása é rdekében? Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kérdésre Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úr válaszol. Megadom a szót. DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesz tési miniszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A régi hagyományokkal rendelkező hagymatermesztés az utóbbi években egyre nagyobb gondok elé, egyre nehezebb helyzetbe került. Tudni kell azt, hogy a világ hagymafogya sztásában két tendencia érvényesül, az egyik az úgynevezett friss fogyasztásé, a másik a fűszerhagyma vonala. No, ezzel a második vonallal van a legnagyobb gondunk, nevezetesen: itt szárítmányt állítanak elő, és a szárítmány egy olyan termék, amelynél a sz tenderd minőség nélkülözhetetlen, ahol meghatározó az íz, az aroma. Magyarországon a szárítmány esetében a termelőknél mutatkozik a legnagyobb probléma, aminek fő oka az, hogy szétesett, dezorganizált lett a termelés, csökkent a dughagymáról termelt hagyma mennyisége. A makói kétéves hagymánál a jövőben egyértelműen a fajtakérdés megoldása fogja eldönteni, hogy megmarade ez az iparág vagy sem. Általános gond a többi szárítmánynál is a termelői háttér. A nemzetközi piacokat vizsgá lva kijelenthető, hogy a magyar szárítmány kiváló minőségi jellemzőinek köszönhetően a legtöbb konkurens termékhez képest jóval magasabb áron értékesíthető szinte minden piacunkon. Az is igaz azonban, hogy az alacsonyabb árszintű termékek egyre erősebb ver senyt támasztanak a magyar szárítmánnyal szemben.
