Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az Országgyűlés 2001. évi őszi rendes ülésszakának munkarendjéről történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - UGHY ATTILA (Fidesz):
65 A szabályozás rugalmas - mondta a kormány képviselője , vita esetén a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének állásf oglalása lesz az irányadó. A törvényjavaslat rendelkezik az eljáró hatóságokról, amely a javaslatban rögzített követelményeket ellenőrzi. A kormány képviselője azt is hangsúlyozta - és a bizottság tagjai ezt megelégedéssel vették tudomásul , hogy nem nyel vtörvényről van szó, a törvényjavaslat maga kifejezetten rendelkezik arról, hogy ez a törvény nem érinti a nemzeti kisebbségi nyelven megjelenő feliratokat és az ezzel kapcsolatos törvényi kötelezettségeket. Az átmeneti szabályok megfelelő felkészülési idő t írnak elő. Megtörtént a megfelelő társadalmi egyeztetés is, a törvényjavaslat alapgondolatát dr. Grétsy László nyelvészprofesszor kezdeményezésére a Magyar Professzorok Világtanácsának 1999ben tartott ülésén a Tudomány és anyanyelv című konferencián fog almazták meg, és a tervezetet mind az önkormányzati szövetségek, mind pedig a reklámszövetség egyetértéssel fogadták. Az oktatási és tudományos bizottság ülésén a meghívottak közül ketten, dr. Deme László, a nyelvtudományok doktora és dr. Balázs Géza, a Ma gyar Tudományos Akadémia magyar nyelvi bizottságának titkára vettek részt a vitában. Mindketten támogatják a javaslatot. Arról is szóltak, hogy a törvényjavaslatot a hosszú, 17 szavas cím helyett röviden, tömören kellene megnevezni. Javaslatként elhangzott a nyelvtisztasági törvény megnevezés, majd később a vita során felmerült a nyelvvédelmi, illetve a nyelvhasználati törvény megnevezés is. A szaktudomány képviselői azt a sajátos ellentmondást is fölvetették, hogy a tervezet 5. §a szerint annak az intézmé nynek kell a vitás kérdésekben irányadó állásfoglalást adni, amely intézmény munkatársainak többsége négy esztendővel ezelőtt nyilatkozatban utasította el a most beterjesztésre kerülő törvénytervezetnek még a gondolatát is. A bizottsági ülésen mindkét vend égünk aggódva szólt azokról a feszültségekről, zavarokról, személyi és intézményi hiányosságokról, amelyek miatt nehéz helyzetbe került hazánkban a hazai nyelvművelés, az anyanyelv gondozása. A bizottság tagjainak egy része pártállásra való tekintet nélkül osztotta vendégeink aggodalmát. Többek között kétségek merültek fel a törvény végrehajthatóságával kapcsolatban, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete az az intézmény, amely munkatársainak többsége ama nevezetes nyilatkozatot aláírta , és most nekik kell majd aktívan segíteni a törvény kivitelezését. Kétség merült fel a költségigényekkel és ennek anyagi következményeivel kapcsolatban is. Egyetlen olyan határozott vélemény fogalmazódott meg, amelyben úgy tűnik, egy hatpárti egyeztetésre is sor kerülhet mind az MSZP, mind a Fidesz, illetve a többi párt részéről, hogy ki kellene egészíteni ezt a tervezetet a média területére is. Itt Jánosi György és Révész Máriusz alelnökök egy hatpárti egyeztetést készítenek elő; reméljük, hogy ez eredmén yes lesz. Tehát a bizottsági ülésen a vita sokrétű volt, és egyhangúlag támogatták a törvénytervezet általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, bizotts ági elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, a napirendi ajánlás értelmében 1010 perces időkeretben. Elsőként Ughy Attila képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából; őt követi majd Tóth An drás képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt frakciójából. Öné a szó, képviselő úr. UGHY ATTILA (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy rögtön az elején a felszólalásomat egy nemzetközi kitekintéssel kezdj em. A példákat Európa és a világ néhány nagyvárosából gyűjtöttem össze, Berlinből, Münchenből, Párizsból és Francia Kanadából,
