Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 25 (225. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - CSIZMÁR GÁBOR, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
633 személyeknek, akiknek a fizetésemelkedése a magasabb infláció miatt alacsony volt vagy elmaradt az inflációtól, ebből a keretből a bérkompenzációra futni fogja. Az ellenzék ebben a bizottságban is felvetette, hogy a demokráciával nem tartja összeegyeztethetőnek, hogy a zárszámadási törvényben rendelkezik a kormány több mint 200 milliárd forint bevétel elosztásáról. Tisztelt Ház! Ez a gyakorlat 1996 óta folyik, azóta a zárszámadási törvényben lehetős ég van erre, és a parlament évente döntött hasonló módon. Itt kiemelném, hogy minden tételről a parlament dönt a zárszámadási törvény esetében. A kormánypárti képviselők felvetették, érdekesnek tartják, hogy az MSZPSZDSZkoalíció három éven keresztül védt e azt a metrószerződést, amit egy hónappal a választás előtt kötött Medgyessy Péter és Demszky Gábor, és ebben parlamenti felhatalmazás nélkül közel 200 milliárd forint elosztásáról rendelkeztek. Gyökeresen más az eset, ugyanis a zárszámadási törvény keret ében a parlament dönteni fog erről a kérdésről; ebben az esetben, amit önök nem tartottak a demokráciával összeegyeztethetetlennek, viszont fel sem vetődött a parlamenti döntés szükségessége. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Az ugyanezen bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt Csizmár Gábor képviselő úr ismerteti. Képviselő úr! CSIZMÁR GÁBOR , az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Elnö k asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási és tudományos bizottság múlt heti ülésén 12 igen, 6 nem és 1 tartózkodás mellett támogatta az általános vitára való ajánlást. (12.00) Ugyanakkor jelezni kívánom, hogy a bizottság külön döntött az Állami Számvevőszék jelentéséről és az Állami Számvevőszék jelentését egyhangúlag fogadta el. Ezzel jelezte is a bizottság, hogy a zárszámadási törvényjavaslat meglehetősen aggályos, az ellenzéki képviselők számos kritikát fogalmaztak meg, ugyanakkor az ÁSZ jelentését korrektnek, szakszerűnek és a törvény tárgyalásához nagy segítséget nyújtónak tartottuk. A bizottsági vitában is megfogalmazódott, hogy az a gyakorlat, hogy a zárszámadás lényegében bújtatott pótköltségvetés, hogy a zárszámadási törvényben oda nem illő törvénymódosítások szerepelnek, hogy utólag próbálja törvényessé tenni a kormány saját törvénytelen intézkedéseit, jogállamban, demokráciában elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan az a kormányzati magatartás, hogy nem alkalmazkodik a törvényekhez, jogszabályokhoz, hanem ha útjában állnak, felrúgja azokat, és utólag igyekszik legalizálni ez irányú lépéseit. Úgy gondoljuk, a kormánynak le kell vonnia azokat a következtetéseket, amelyek az ÁSZjelentés kritikájában megfogalmazódtak. A zárszámadási törv ény és indoklási adatai szerint az oktatás, kutatás államháztartási támogatása 2000ben 8,3 százalékos volt, a számított infláció 9,8. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 1,5 százalékkal csökkent az oktatásra, kutatásra fordított költségvetési források érté ke. Ezt jelenti a Fideszkormány számára az, hogy ez az ágazat stratégiai ágazat. Mind a közoktatás, mind a felsőoktatás anyagi helyzete tehát romlott 2000ben. Ezt, azt gondolom, a kormánypárti képviselők is kénytelenek elismerni a számok alapján. Nézzük konkrétan a számokat a közoktatásban! 9,8 százalékos hivatalos infláció mellett 8,3 százalékos bérnövekedés, az egyenlő 1,5 százalékos reálbércsökkenéssel. Magyarul, szemfényvesztéssel, hazugsággal próbálta fedezni mind a pedagógusok, mind a társadalom fel é a kormányzat azt, hogy csökkent a bérük értéke. Eltörölte a kormány a kötelező taneszközjegyzék beszerzésének kötelezettségét, így az amúgy is lepusztult infrastruktúra, taneszközök, felszerelések romlása, hiánya tovább tart. Csökkent a pedagógusok továb bképzésére használható költségvetési forrás. Hiába nőttek az állami oktatási normatívák, ha az önkormányzatok forrásai eközben
