Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 25 (225. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
619 Tehát, tisztelt képviselőház, az alkalmat arra szeretnénk felhasználni, hogy ismételten a 2000es költségvetés végrehajtásának vitájában is felhívjuk a közvélemény figyelmét arra, hogy a magyar bírósági szervezet anyagi ellehetetlenülése kezdődött meg ebben a kormányzati ciklusban, és ezek az évek a bírósági reform és a bírósági szervezet szá mára az eltékozolt és az elpocsékolt évek időszakát jelentik. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Ügyrendi hozzászólásra megadom a szót Gyimesi József úrnak, a Fidesz képviselőjének. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fid esz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ügyrendi javaslatom az, hogy Vastagh Pál képviselő úr hozzászólását szíveskedjék az elnök úr a szocialista frakció időkeretébe beszámítani, tekintettel arra, hogy az általa elmondottakról szinte egy szó s em hangzott el a bizottságban, az előttem fekvő hiteles jegyzőkönyv tanúsága szerint. (Közbekiáltások az MSZP soraiból: Nem igaz! - Közbekiáltások a Fidesz soraiból: Igaz! Helyes! - Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Képviselő Úr! A zt kérem a jövőben, hogy ügyrendi jelentkezés esetén ügyrendi javaslatot tegyen, a bizottságon belül rendezzék azt, hogy ki mit mondott a bizottsági ülésen, és mit nem mondott. Ezt a bizottság keretein belül tisztázzák, és ne most, a plenáris ülésen! Termé szetesen nem számítjuk be a szocialista frakció időkeretébe az elhangzottakat. Arra kérem a képviselőtársakat, hogy ügyrendi javaslatokat akkor fogalmazzanak meg, ha azok megalapozottak. Megadom a szót Hargitai Jánosnak, az emberi jogi bizottság előadójána k. DR. HARGITAI JÁNOS , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Alelnök Úr! Az emberi jogi bizottság is feladatának megfelelően tárgyalta a 2000. évi zárszámadásról szóló törv ényjavaslatot, és azt gondolom, érthető, hogy a zárszámadási törvénynek egyfajta más metszetét látta az emberi jogi bizottság mint szakmai bizottság, ellentétben, mondjuk, egy költségvetési vagy egy számvevőszéki bizottsággal, amely bizottságok e kérdés te kintetében szakbizottságoknak tekinthetők. Ezért viharos vagy érdemi vita nem is alakult ki a bizottság ülésén. Kérdések elhangzottak, és a kérdésekre a kormány képviselői válaszokat is adtak. Azt gondolom, hogy az emberi jogi bizottság mint szakmai bizott ság, elsősorban azokat a reálfolyamatokat értékelte, amely reálfolyamatokról a maga természetességének megfelelően ez a zárszámadási törvény egyfajta tükröt ad az országgyűlési képviselőknek. Akkor, amikor ezeket a reálfolyamatokat kutatta a bizottság, akk or azt látta - és ennek, gondolom, a bizottság ellenzéki és kormánypárti képviselői egyaránt örültek , hogy 5,2 százalékkal nőtt a gazdaság ebben az évben; csökkent a munkanélküliség mintegy 6 százalékra; javult az ország külső és belső egyensúlya; a beru házások finanszírozhatóak voltak a hazai megtakarításokból; a háztartások fogyasztása növekedett. Ez a bizalom növekedését is jelzi. Vagyis a bizottság azt állapíthatta meg, hogy a gazdaság mutatói egyrészt megfeleltek a tervezettnek, másrészt bizonyos ter ületeken még a tervezettnél kedvezőbben is alakultak. A bizottság tagjai azt is láthatták, hogy a gyermekes családoknak juttatott támogatások - itt kell megemlíteni, hogy bizonyos támogatások alanyi jogúvá váltak, a gyermekgondozási díj bevezetésre került - és bizonyos adókedvezmények, amelyek ebben az évben, tehát a 2000. évben már éreztették hatásukat, nyilvánvalóan jó volt a családoknak. Ugyanúgy csak eredményességgel lehet szólni az otthonteremtés folyamatairól és a kis- és középvállalkozásfejlesztések ről, hogy más metszeteit ne is említsem ennek a törvényjavaslatnak. Tehát azt gondolom, természetes az, hogy egy bizottság, amikor megnyilvánul vagy esetleg hallgat, akkor ezeket a folyamatokat értékeli elsősorban, és nem jogi kérdéseket feszeget, mert az emberi jogi bizottságnak talán nem ez a szakterülete.
