Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 25 (225. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZEKERES IMRE, a költségvetési és pénzügyi bizottság elnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
613 Az Állami Számvevőszék jelentése szerint - idézem : "A kormány a gazdasági növekedés miatti többletbevételből 75 milliárd forintot letéti számlára helyezett, amelyre az államháztartási törvény alapján nem volt felhatalmazása. A kormány intézkedése a költségvetés pozícióját rontotta, és ténylegesen is növelte a költségvetési hiányt. A kormányhatározatban foglalt intéz kedések nem feleltek meg az államháztartási törvény előírásainak." - eddig az idézet. A megállapítás világos. Az is egyértelmű, hogy ilyen esetben felmerül a pénzügyminiszter felelőssége. Tisztelt Országgyűlés! Az ellenzék elutasította a törvényjavaslatot azért is, mert a kormány csorbítani akarja az Országgyűlés jogait, a közpénzek felhasználásának ellenőrzését. Az államháztartási törvénynek ugyanis az a funkciója, hogy a kormány kezét megkösse, hogy keretek közé szorítsa azt, hogyan bánhat a mindenkori - ismétlem: a mindenkori - kormány a közpénzekkel. Amióta az Orbánkormány hivatalban van, a törvény összes módosítása arra szolgált, hogy ezeket a kötöttségeket fellazítsa. Így például most a többletbevételek felhasználásáról még az Országgyűlés felhatalmaz ása alapján dönthet a kormány. Önök most azt akarják bevezetni, hogy parlamenti felhatalmazás nélkül intézkedhessen a kormány a többletbevételekről. A hosszú hónapok óta folytatott törvénytelen kormányzati gyakorlatot így óhajtják szentesíteni. Tisztelt Or szággyűlés! A zárszámadás tervezetéből az is nyilvánvaló, hogy a kormány nem hajtotta végre, hanem év közben módosította a költségvetési törvényt. Mást szavaztatott meg a kormánypárti képviselőkkel, mint amit azután csinált. A kiadásoknak a tervezettől val ó jelentős eltérése is azt mutatja, hogy a kormány még a saját maga által meghatározott feladatokat sem képes végrehajtani. Erről árulkodik, hogy az Állami Számvevőszék szerint - idézem : "A fejezeti kezelésű előirányzatoknál a 2000. év végére 39 milliárd forint maradvány halmozódott fel. A jelentős összegű maradvány keletkezésének oka, hogy a programok szakmailag nem kellően előkészítettek, pénzügyileg sem eléggé megalapozottak, időbeli ütemezésük pedig a tervszerűség hiányát mutatja. Mindezek a vonatkozó kormányrendelet szabályozási hiányosságaira is visszavezethetők." - eddig az idézet. Súlyos felelőtlenség, és a FideszMagyar Polgári Párt egész agrárpolitikáját leleplezi, ami a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban történt. És most nemcsak a korrupciós botrányokra gondolok, hanem elsősorban arra, ami az agrárgazdaság jövőjét közvetlenül érinti: 1. 2000ben az európai uniós csatlakozás nemzeti programjára rendelkezésre álló 5,8 milliárd forintból 2,4 milliárdot nem voltak képesek felhasználn i. 2. A nemzeti kataszteri programra elkülönített összegnek még a felét sem használták fel. 3. A mezőgazdasági beruházások támogatását 42 milliárd forintról 28 milliárdra csökkentették. De felelőtlenség az is, hogy a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére s zánt 9,8 milliárd forintot másra költötték, miközben a 4es és a 6os úton életveszélyes a közlekedés; vagy az, hogy a lágymányosi egyetem beruházására szánt 5,3 milliárd forint helyett csak 2,2 milliárd forintot használtak fel. Ugyanakkor önmagával már ne m volt ilyen fukar a kormány. A központi szervek működési kiadásai jelentősen meghaladják az előirányzatot. A kormány ismét a saját klientúrájának kedvez. Az Országgyűlés, az országgyűlési biztosok, az Alkotmánybíróság, a Számvevőszék, a bíróságok és az üg yészség esetében a működési költségek lényegében megegyeznek az elfogadottal, vagy alacsonyabbak annál. Ezzel szemben a Miniszterelnöki Hivatalban 24 százalékkal költöttek többet bérekre annál, mint amit a törvény megenged. Az új köztársasági elnök hivatal ában háromszorosát használták fel a keretnek. (10.30) Az állami protokoll kiadásai három és félszer voltak nagyobbak a megengedettnél. Az Oktatási Minisztériumhoz tartozó egyetemeken és főiskolákon a bérkeretet csak 8 százalékkal emelték, Pokorni Zoltán hi vatalában terven felül 22 százalékkal. Ugyanakkor a hallgatói támogatásokra még annál is kevesebbet fordítottak, mint amit a törvény megenged. Várhegyi Attila minisztériumának
