Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 25 (225. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BABÁK MIHÁLY, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
611 vitája rendkívüli alkalom ellenzéki képviselőtársaink számára, hogy heves támadást intézzenek a kormány irányában, és nyilvánvalóan helyes kormányzati lépéseket is kritizáljanak, bírálj anak, rossz fényben tüntessék fel azokat. Tanú erre a bizottsági ülés jegyzőkönyve, tisztelt képviselőtáraim, ami nem tanulság nélküli. Ezeket nem fogom idézni, mert ez nem feladatom, de nincsenek kétségeim, hogy lesznek, akik megismétlik a támadásokat. Bi zonyára bosszantó számukra, hogy a dolgok pozitív változásai, a fejlődés, a haladás, a közmegelégedés kibontakozása jellemzi a költségvetési törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot és a benne lévő számokat. A zárszámadási törvényjavaslat benyújtásá val egy időben megkapta a parlament az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentését, összefoglaló megállapításait és javaslatait is, melyek jelentős mértékben segítik a zárszámadás szakmai értékelését, egyben iránymutatást, javaslatot adnak a további törvényh ozói munka feladataira is. Erről később még szeretnék szólni. A zárszámadás eredményét sok tervezett, valamint előre nem látható folyamat, esemény és hatás is befolyásolta. A pozitív eredmények többségét tudatos kormányzati cél, politikai akarat, végső sor on a kormányprogram pontjainak a végrehajtása segítette elő. Mint ahogy az a bizottsági ülésen is elhangzott, a zárszámadáskor célszerű áttekinteni a beszámolási időszakra vonatkozó gazdaságpolitikai és pénzügyi folyamatokat. Véleményünk szerint ezek a köv etkezők voltak: gyorsuló gazdasági növekedés - ami 5,2 százalék volt az elmúlt évben , javuló külsőbelső egyensúly, mérséklődő infláció, fejlődési pálya, amely egyben az európai felzárkózásunk kezdetét is jelenti, növekedett és bővült a foglalkoztatás, c sökkent a munkanélküliség, nőtt az export és a belső kereslet is bővült, ez utóbbira felhívnám szíves figyelmüket. A beruházások reálértékének növekedése is jellemző volt az elmúlt évben. A folyó fizetési mérleg hiánya 2 milliárd forintról 1,6 milliárdra c sökkent. Növekedett a háztartások, a családok jövedelme és - mint már említettem - a fogyasztása is. Összességében megállapítható, tisztelt elnök úr, tisztelt Ház, hogy az elindult növekedési folyamat tartósnak bizonyult. Az eltelt két év eredménye a stabi litás és a folyamatosság. Jellemző a kormányzati célok és szándékok stabilitása, folyamatossága. A törvényben megfogalmazott célok teljesültek, sőt sok tekintetben túlteljesültek, az ország, a bizakodó nép, nemzet hangulatát tükrözik. Az eredmények, az opt imizmus, a bizakodás erőt és lendületet ad a további eredmények eléréséhez, a fejlődés folytatásához. Elmondhatjuk, hogy a két teljes költségvetési év és a kormányzati intézkedések felszámolták az előző kormányzati ciklus összes restrikciós intézményét. Ha megengedik, megismétlem egyik képviselőtársunk bizottsági ülésen elhangzott véleményét: "Sikerült a Bokroscsomag utolsó elemét is kiirtani." (Bauer Tamás: Nagy marhaság volt.) Ez volt egyik kormánypárti képviselőtársunk vélekedése. Úgy gondoljuk, kibonta kozóban van Magyarországon a nemzet egészséges önbecsülése, bizakodása és jövőbe vetett hite. Ez nem kis dolog, annyi terhes, borús és sok nélkülözést jelentő évek után. (Bauer Tamás: Egyes szám!) A költségvetési politika prioritásai közül kiemelném, tiszt elt képviselőtársaim, a következőket: a gyermekes családok támogatásának emelését - mint egyik fontos prioritást , a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, az otthonteremtés és a lakásépítés állami támogatását, az agrár, vidék- és terü letfejlesztés gyorsítását, az EUcsatlakozásra való felkészülést, a bérek és jövedelmek emelését, a dinamikus gazdasági növekedést, a fejlődés feltételeinek biztosítását és nem utolsósorban az életkörülmények javítását, fejlesztését. (10.20) Eredményként k önyvelhetjük el, tisztelt Ház, hogy a központi beruházások 3 százalékkal meghaladták az előző évi volument. Javult a központi költségvetési szervek gazdálkodása, erősödött és szigorodott a gazdálkodás szabályozottsága. A helyi önkormányzatok gazdálkodására jellemző, hogy igaz, nehéz körülmények között, de a kötelező és önként vállalt feladataikat, az intézmények működtetését ellátták az elmúlt évben is. Az elkülönített állami pénzalapoknál a munkanélküliellátásra 7,9 százalékkal többet fordítottak.
