Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 24 (224. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DÖGEI IMRE (FKGP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
575 képviselőcsoportjából, "Lehete közterületet elnevezni a Nürnbergi Nemzetközi Bírósággal egyetértésben?" címmel. Öné a szó, képviselő úr, öt percben. DÖGEI IMRE (FKG P) : Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A két világháború között Magyarországon - a súlyos nehézségek ellenére is - felgyorsult a műszaki és technológiai fejlődés, korszerűsödött az ipar, a kereskedelem, és biztonságosab bá vált a szociális háló. Természetesen a trianoni békediktátum következtében megcsonkított Magyarország az összes problémáját nem tudta azonnal megoldani, és az 1926ig, 1927ig tartó gazdasági stabilizáció és társadalmi konszolidáció után a gazdasági vil ágválság nehézségeivel is szembe kellett néznie. Azt is tudni kell, hogy Magyarországon a két világháború között hivatalban lévő államfő a korszak második felében tényleges hatalmat már nem gyakorolhatott, és elsősorban csak protokolláris feladatokat látha tott el, majd 1944. október 15e után a német Gestapo - a családjával együtt - fogolyként Németországba hurcolta. Nyilván önök is rájöttek, hogy Horthy Miklósról van szó, aki államfői korszakának második felében - véleményem szerint - azért veszítette el t örvényszerűen a tényleges hatalmát, mert a belpolitikában a társadalmi bázisát jelentő Független Kisgazdapárt megrendült. Amíg 1920ban a Független Kisgazdapárt egykori elnöke, Nagyatádi Szabó István kérte fel a kisgazdák nevében államfőnek, és amikor a Fü ggetlen Kisgazdapárt meghatározó erő volt, Horthy Miklós tényleges hatalommal vezette ki az országot a gazdasági csődből, sikerrel hajtotta végre igen rövid idő alatt a társadalmi konszolidációt, és teremtett a kor színvonalának megfelelő európai parlament i demokráciát. 1926ra Magyarország teljeskörűen visszafizette a Népszövetség által nyújtott kölcsönöket, és kilépett az adós országok köréből, továbbá nemzeti valutája nemcsak hogy konvertibilis volt, hanem Európa egyik legerősebb nemzeti valutája rangját érte el. A Független Kisgazdapártot beolvasztani kívánó bethleni politika következtében állt elő az a társadalmi helyzet, amiről az imént beszéltem. Elítélem egyfelől azt a politizálást, amely szerint Magyarországot a második világháborúba belesodró Bárdo ssy László egykori miniszterelnököt egyesek perújrafelvétellel kívánják felmenteni. Kétségtelen tény, hogy 1945 után a népbíróságok gyűlöletből ítélkeztek. Ezt helytelenítem, és Bárdossy László egykori miniszterelnökünk életének elvételét közönséges gyilko sságnak minősítem magam is, de őt felmenteni nem lehet, mert hallhatta a Magyar Országgyűlésben a Független Kisgazdapárt egykori elnökének, dr. BajcsyZsilinszky Endre képviselő ügyvéd úrnak részletesen és gondosan kifejtett véleményét a háború ellen. Mégi s az Országgyűlés megkerülésével juttatta el a hadüzenetet a Szovjetunió ellen, belesodorva hazánkat egy olyan háborúba, amelyhez Magyarországnak semmi köze nem volt. Másfelől elítélem mindazokat az erőket, amelyek a nemzeti érdekeinket következetesen képv iselő Független Kisgazdapártot feldarabolni kívánják, és az egykori bethleni módon beolvasztani akarják. Harmadrészt kiemelem Horthy Miklós itt felsorolt érdemeit, de nem konfrontatív módon, mint itt egy kis frakcióval rendelkező parlamenti párt, amely ezt a nagyszerű történelmi személyiséget ellenpólusként kívánja felhasználni a Kádárszobor csinálókkal szemben. Ez méltatlan lenne az ő emlékéhez. Mérsékelt politikusként és törvénytisztelő polgárként, valamint egy NATOország polgáraként, az egykori Nürnber gi Nemzetközi Bíróság állásfoglalásával egyetértve helyesnek tartom, hogy Páty községben immáron Horthy Miklósról közterületet neveztek el, és kívánom, hogy más települések is kövessék e nemes példát. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK (dr. Szili K atalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány távollétében ismételten eltekintek attól, hogy megkérdezzem, kívánnake reflektálni.
