Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 24 (224. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
573 Köszönöm szépen, képviselő úr. Elnézését kérem a képviselő úrnak (Dr. Horváth János : Bocsánatot kérek.) , hogy a Házszabály alapján meg kellett hogy szakítsam ebben a megemlékezésben. Tisztelt Képviselőtársaim! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett ugyancsak Weszelovszky Zoltán képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából, "Európa Bud apesten" címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Tudom, ma az izgalmas témák, az éles hangnem divatozik, és az számíthat sikerre. Én azonban most nagyon is mindennapi tém áról, annak a jelenben aktuális és a jövőbe mutató következményeiről szólok, a Statisztikai Hivatal Budapest idegenforgalmára vonatkozó legfrissebb tájékoztatójának elemzése alapján. A napilapok kiemelt címekkel közölték: nőtt a főváros idegenforgalma. A s zezon végén azonban érdemes a számoknál többet mondani erről, mert az összefüggésekből hasznosítható következtetésekhez juthatunk. Először az állandó lakónépesség és az idelátogató külföldiek számát hasonlítjuk össze. Ugyanabban az időben a főváros állandó lakónépessége 1 millió 800 ezer ember volt, a külföldi vendégek száma 1 millió 600 ezer, azaz a szezonban a külföldi vendégek száma megközelítette az állandó lakosság számát. Vajon miként tudja a főváros ezt a tömeget vendégül látni? A kérdésre adandó vál asz előtt még néhány adat. Mint láttuk, ma az állandó lakók és a vendégek száma erősen közelít egymáshoz. Ugyanakkor a tendenciák más irányban haladnak, Budapest lakossága csökken, a vendégek száma növekszik. E tendenciák szerint lehetséges, hogy a két szá m úgymond elhalad egymás mellett, és számítani lehet rá, hogy az év adott időszakában több lesz a vendég, mint a városlakó. Az idegenforgalomnak azonban nemcsak a mennyisége, hanem az iránya is változott. Míg korábban a vendégek zömét az úgynevezett szocia lista országok adták, addig ma már nagyon színes lett ez a paletta. 2001 első felében mintegy 27 országból keresték fel Budapestet, és természetes, hogy joggal mondhatjuk: szinte egész Európa megfordult a fővárosunkban. Ez a gondolat önként kínálja az össz evetést. Magyarország mindent elkövet Berlintől, Londonon át, Franciaországig, hogy végre igazi arculatával mutatkozzék be Európának. Most már csak az a kérdés, Budapest mekkora erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy ő is kulturált és kellemes arculato t mutasson a "házhoz jött Európa" számára. Személyes tapasztalatból tudjuk, bizony nem sokat. A közlekedés fejlesztése, a város esztétikája, komfortja vajon mennyit fejlődött az elmúlt tíz év alatt? Ha tehát most tesszük fel, mint sokan kívánják, az olimpi a lehetőségét népszavazásra, a jelen helyzetre nem is lehet felelősséggel igent mondani, pedig az olimpia kapcsán nem Európa, de a világ látogatna hozzánk. Ám éppen Budapest történetéből tudjuk és bizonyíthatjuk, az előttünk álló tíz év, ha akarjuk, nagy i dő lehet. A századfordulón tíz év alatt Budapestet Európa öt legrangosabb fővárosa közé emelték. Most, száz év múlva újra itt van ennek a lehetősége. Az idegenforgalom fejlődéséből tehát nemcsak az anyagi hasznot kell besöpörni, hanem fokozatosan úgy fejle szteni a várost, hogy az majd az olimpiai méretű vendéglátásra is kész legyen. A lakónépesség pontosan érzékelni fogja ezt a tendenciát, hiszen annak minden kis eleme az ő életminőségét is szolgálja. Így fonódik össze az itthoniak és a vendégek érdeke. Kös zönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm a képviselő úr napirend utáni felszólalását. Természetesen ismételten eltekintek a kormány megkérdezésétől, tekintettel arra, hogy nincs jelen senki a kormány részéről a napirend utáni fel szólalások során.
