Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 24 (224. szám) - A társadalombiztosítási alapok 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
563 Ha ezt veszem, akkor a 2000es 9,8 százalékos áremelk edésnél mindazon áruk árai (Az elnök csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , amelyeket a nyugdíjasok vásárolnak, jóval jobban emelkedtek, tehát még reálnyugdíjemelkedésről sem lehet beszélni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Kösz önöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Bár szomorúan, de tud omásul veszem azt a parlamenti dramaturgiát, hogy a kormány minden problémára talál egy megoldást, az ellenzék pedig minden megoldásra egy problémával jön elő. Azt is tudomásul veszem és elfogadom, hogy rossz a lelkiismerete a tisztelt MSZPSZDSZellenzékn ek az abban a négy esztendőben történt kormányzati intézkedések miatt. De azt azért nehezen veszem tudomásul, hogy nem figyelnek oda arra, amit elmondok, mert pontosan idézek, kedves Bauer Tamás képviselő úr, és a kákán hiába keres csomót, ezen nehezen fog találni - mindjárt mondom is. Egyrészt nem lelkendeztem, hanem megpróbáltam, éppen ma délben kaptam ezt a feladatot, hogy itt nekem este még erről beszélnem kell - megpróbáltam. Előre látható volt, hogy az ellenzék milyen részeken fog támadni, megpróbálta m azokat a pozitív vonásokat kiemelni, amelyekről talán kevésbé lesz szó, de pontosan így fogalmaztam, kedves Bauer képviselő úr: pozitív vonásnak tekinthető, hogy 2000ben 1,3 százalékkal - nem 1,5tel, ahogy ön mondta - emelkedett a nyugdíjak vásárlóérté ke. Kedves Takács Képviselő Úr! Pontosan úgy fogalmaztam, hogy az előző két parlamenti ciklus egyik kormánya sem tudta olyan mértékben megnövelni a nyugdíjak vásárlóértékét, mint a jelenlegi, és egyik kormány sem tudta úgy, egymást követő három éven át fol yamatosan növelni a reálnyugdíjakat, mint a jelenlegi. Ezek is tények, kedves képviselőtársaim. Köszönöm szépen. (22.50) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Keller László képviselő ú rnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! E késői órában már nem szívesen szállok vitába Lezsák képviselő ú rral, de azt mondta, hogy ő megért bennünket, hiszen nekünk rossz lehet a lelkiismeretünk. De számos dolgot elfelejt képviselő úr, hogy a '95ös csomagot többek között azért kellett összeállítani, mert amikor átvettük a kormányzást, akkor bizony az rendkív ül siralmas helyzetben volt, és gondolom, hogy azért a rossz lelkiismeret nem bennünket kell terheljen. Egyébiránt pedig 1997 tavaszán megegyeztünk a nyugdíjas érdekképviseleti szervezetekkel, hogy milyen módon hajtjuk végre azt a kompenzációt, amit mi is szükségesnek tartottunk akkor, amikor már a gazdaság helyzete azt lehetővé tette. Ebbe az egyezségbe beletartozott az is, hogy '98ban már jelentősen növekedett a nyugdíjak reálértéke, s '99ben pedig, ha nem jön az a sorscsapás, hogy önök kezdenek kormán yozni, akkor bizony a nyugdíjasok már '99ben lényegesen gazdagabbak lettek volna, és nyilvánvaló, hogy utána a nyugdíjemelés erre épült volna rá. Mai napig nem jutottak még hozzá ahhoz a jelentős összeghez, amit elvettek. Tállai államtitkár úr nagyon jól emlékszik arra az időszakra, amikor még a Fidesz úgy gondolkodott, hogy ezt el kell most venni, ezt úgyis elfelejtik, hogy elvettük, aztán majd amikor jön a választás, akkor majd megpróbáljuk visszaadni, mert körülbelül ez a logika érvényesült, Lezsák képv iselő úr, és emiatt nem nekünk kell rossz lelkiismerettel lenni, hanem önöknek.
