Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 24 (224. szám) - A Magyar Köztársaságnak az Amerikai Egyesült Államokkal szemben elkövetett terrortámadást követő kül- és biztonságpolitikai lépéseiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KELETI GYÖRGY, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
508 bizottság többsége azért tartotta általános vitára alkalmasnak ezt az országgyűlési határozatot, mert abban nem talált olyan kivetnivalót, amely a javaslat parlamenti tárgyalását lehetetlenné tette volna. Egyé bként a bizottság többségének a véleménye nemcsak az általános vitára való alkalmasság, hanem az, hogy egy ilyen országgyűlési határozatot ebben a helyzetben a Magyar Köztársaságnak meg kell hoznia, és ezért is támogattuk többséggel. A bizottság többsége e zért támogatta a javaslat általános vitára való alkalmasságát. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az ugyanezen bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt a bizottság elnöke, Keleti György képviselő ú r ismerteti. Öné a szó. KELETI GYÖRGY , a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Amikor megfogalmazom a bizottságon belüli kisebbségi véleményt - amely tulajdonképpen a szocialista és a szabad demokrata bizottsági tag képviselőknek a véleménye, akik tartózkodtak a szavazáskor, és ami nem egyezik meg a MIÉPes bizottsági tag véleményével, aki elutasította e határozati javaslat általános vitára való alkalmasságát , mind enekelőtt azt kell hangsúlyoznom, hogy az általam képviselt parlamenti képviselők és az általuk képviselt frakciók teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy ezt a brutális terrortámadást a legmélységesebben el kell ítélni, és szükség van arra a nemzetközi összefogásra, amely napok óta alakul, és amely egyre eredményesebb kilátásokat mutat egy megfelelő, szükséges válaszlépésre. Ugyanakkor szeretném elmondani azt is, hogy a bizottság általam képviselt tagjai azon egyszerű oknál fogva fejezték ki tartózkodásu kat, mert úgy ítélték meg, ahogy Molnár Gyula képviselőtársam is az iménti hozzászólásában kifejtette, hogy ez a határozat sokkal többet kellene tartalmazzon a jelenlegi helyzetben. Azt gondolom, Répássy Róbert képviselőtársam tökéletesen idézte a délelőtt i bizottsági ülésünk hangulatát. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy már itt, ebben a teremben is, a kormányzat részéről is, Orbán Viktor részéről is elhangzottak olyan megállapítások, amelyek a mostani időszak rendkívüli mivoltát értékelték és magyar ázták. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy új időszámítás kezdődött. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy olyan összefogásra van szükség, amely végleges megoldást jelent a terrorizmus ellen. Mi tehát azt gondoljuk, hogy ebben a helyzetben, amikor egy teljesen új ki hívással néz szembe a világ jobbik fele, a szabad világ, benne a Magyar Köztársaság is, akkor igenis ideje van annak, hogy a kormány kapjon a parlamenttől egy olyan megbízatást, miszerint az úgynevezett nemzeti biztonsági stratégiát dolgozza ki, hiszen ez a stratégia alapvetően azt a célt kell szolgálja, hogy a külpolitika legfontosabb kérdéseit, a védelmi stratégia általános kérdéseit és a belbiztonságot érintő kérdéseket foglalja magában. (18.10) Mikor máskor lehetne ezt a feladatot a parlament részéről a kormánynak, az aktualitást is figyelembe véve megszabni, ha nem most? Mikor máskor kellene megbízni a kormányzatot azzal, hogy az elkövetkező esztendők védelemmel, nemzetbiztonsággal, nemzeti biztonsággal összefüggő kérdéseinek legfontosabb stratégiai cso mópontjait meghatározza? Mikor máskor nem, amikor ezekre a kihívásokra adandó válasznak a szervezeti, haditechnikai hátterét a Magyar Honvédség most kell hogy meghatározza? Mikor máskor nem, amikor az ország belső rendjével összefüggő kérdésekben, a rendvé delmi szervek fejlesztésében is ilyen kérdéseknek kell a középpontban állniuk? Mi tehát azért tartózkodtunk, mert azt gondoljuk, hogy ennek a stratégiának most az elkövetkező hetekben, hónapokban kell ú gy kialakulnia, hogy az egy parlamenti határozat szintjére emelkedjen. Azért is tartózkodtunk, mert úgy ítéltük meg, hogy a múlt hét végén végrehajtott hatpárti tárgyalások, amelyek ötpárti egyetértést hoztak, nincsenek szinkronban azzal a határozati javas lattal, amelyet a parlament most elénk tárt. Nincsenek szinkronban, és ez - azt gondolom - nem a
