Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - FARKAS IMRE (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
474 Úgy legyen! Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Farkas Imre képviselő úr, MSZP, "Miért nem tartja be a kormány a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek megvásárlásával kapcsola tban az Alkotmánybíróság útmutatását, és miért zárja ki a vételből korábbi elképzelésénél is jobban a kritikus helyzetben lévő mezőgazdasági szövetkezetek üzletrésztulajdonosait?" címmel. Tessék, képviselő úr! FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr! Álla mtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Közel egy éve elhatározta a kormány, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekkel felvásároltatja a külső üzletrészeket. A törvényjavaslat tárgyalásakor ellenzéki oldalról számos kritika és javaslat is megfogalmazódott, de e zeket rendre elvetették, és megkezdték az üzletrészek begyűjtését. A kormánypártok által megszavazott, több sebből vérző törvényt végül az Alkotmánybíróság az első betűtől az utolsóig megsemmisítette. Mit tett ezután a kormány? Nem terjesztett be újabb tör vényjavaslatot immár az Alkotmánybíróság észrevételeinek figyelembevételével, hanem önállóan cselekedett. Jogszerű, törvényese ez a dacos lépés? Szerintem nem, mert megoldásai változatlanul alkotmányellenesek, és megkerüli az Országgyűlést egy több milliá rdos ügyben, aminek következményeit valószínűleg az egész lakosságnak majd viselnie kell. Remélhetőleg jogi oldalról lesz majd olyan kezdeményezés, amelyik visszatereli a kormányt a törvényes útra. Ettől eltekintve, illetve addig is ismét zajlik az élet, h iszen minden észrevétel, vélemény nélkül visszaküldték az üzletrészesek által benyújtott iratokat, felszólítva őket az újabb teendőkre. Ezek alapján ismét töltögetik a papírokat az üzletrésztulajdonosok. Körükben különösen nagy felháborodást keltett, hogy az üzletrészek névértékére jogosultak köre tovább szűkült. A törvény szerint korábban csak azokat zárták ki, akiknek a szövetkezetét már törölték a cégnyilvántartásból, most már azokat is, ahol a szövetkezetek felszámolása megkezdődött. Ezt nem értik az ü zletrésztulajdonosok. Tehetnek ők erről? Miattuk vagy általuk mentek tönkre a szövetkezetek? Nem játszottak ebben szerepet nemzetközi és hazai gazdasági, politikai okok? Formailag sem értik a dolgot. Miért nem mondják meg kerek perec, ha nem jogosultak a névértékre? Miért küldözgetik a papírokat, amikor a megyei földművelésügyi hivatalok jól tudják, mely szövetkezetek felszámolása kezdődött el, illetve melyek szűntek meg azóta? Nem akarják vagy nem merik ezt megmondani? Miért halogatják a dolgot, egyszer ú gyis szembe kell ezzel nézni? Ezt a folyamatot már nagyon nehéz lesz leállítani. Bizonyára a minisztériumba önök is kapják a felháborodott leveleket, több településen - például Tiszaföldváron is - aláírásgyűjtés van folyamatban. Nincs más megoldás, valamen nyi pénzt véleményünk szerint ezeknek az embereknek is adni kell. Ha nem a névérték 100 százalékát, akkor legalább 50 százalékát vagy 30 százalékát, de valamennyit egészen biztosan. Ilyen javaslatot egyébként a törvény módosításakor is tettem, de azt elvet ette a kormányzati többség. Kérem, gondolkozzanak ezen az emberek javaslatai alapján, és ne semmizzék ki teljesen az említett megszűnt vagy felszámolás alatt lévő mezőgazdasági szövetkezetek üzletrésztulajdonosait. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : A kormány nevében Kékkői Zoltán államtitkár úr válaszol. Tessék, államtitkár úr! KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Az Alkotmánybíróság határozata szerint járt el a kormány akkor, amikor a hatályon kívül helyezés után meghozta az üzletrészrendezéssel összefüggő kormányhatározatát. A kormányhatározat szerint piaci alapokra helyeztük az üzletrész vételét, vételi ajánlatot téve az üzletrészesek felé. Ez az eljárás megfelel a polgári törvényk önyvben szabályozott, az adásvétellel összefüggő eljárással. Úgy vélem, a polgári törvénykönyv szabályainak alkalmazása alkotmányosnak tekinthető. A kormány az adásvételben szereplő felek vonatkozásában szintén figyelembe vette az Alkotmánybíróság útmutatá sát azzal, hogy a kívülálló üzletrészesek
