Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a m... - FARKAS IMRE, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
430 FARKAS IMRE , a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Abban egyetértek Németh Zsolttal, magam is azt tapasztaltam, hogy nem bírálták a kormánypárti képviselők az előterjesztést, de szeretném elmondani, hogy szavazatukon kívül nem is támogatták, tehát nem volt egyetlenegy észrevételük sem, ami a kormány képvis előjének az észrevételét megerősítette volna, kivéve - hangsúlyozom - a szavazást. A törvénnyel kapcsolatban az ellenzéki képviselők kifogást emeltek a négy törvényt érintő módosítást illetően. Mi magunk sem vitattuk az Európai Unióhoz csatlakozással össze függő jogharmonizációs javaslatokat, ugyanakkor vitattuk azokat a részeket, amelyeket hozzákapcsoltak ezekhez a részekhez. Úgy gondoljuk mi is, hogy több olyan kezdeményezés van a törvénytervezetben a célját tekintve, amely a munkavállalókat védeni, segíte ni szándékozik, de ugyanakkor kifogásoljuk, hogy néhány esetben ezzel nem arányos a munkáltatót terhelő elképzelés, ami a törvényekben megfogalmazódik. Néhány ilyen példát szeretnék elmondani. Mint ahogy Németh Zsolt is említette, vitattuk a felszámoló sza nkcionálását is, két ok miatt. Egyrészt úgy gondoljuk, hogy a felszámolók általában nem rossz szándékból nem adták meg a Bérgarancia Alaphoz való hozzájutást, és ezért most, amikor változás történik, már plusz szankcionálásuk értelmetlen lehet, ugyanakkor kifogásoljuk a megkülönböztetéseket a szankció mértékét illetően is. Indokolatlannak tartjuk a foglalkoztatási törvénnyel összefüggésben a gazdasági miniszter korlátlan felhatalmazását olyan kérdésekben, amelyeket ma konkrétan a törvény szabályoz. Ezért ne m látjuk, hogyan kerül összefüggésbe majd egy most leírt törvényi megfogalmazás egy EUs jogharmonizációval, amiben viszont már a gazdasági miniszternek lesz felhatalmazási lehetősége. Nem vitatjuk a munkavédelmi törvénnyel kapcsolatos részből a kockázatér tékelés határidőhöz kötését, de ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a kockázatértékelésekkel kapcsolatban rengeteg probléma van, a munkáltatók ezeknek a tartalmát nagyon sokféleképpen értelmezik. A kormánynak mindenképpen segíteni kellene a munkáltatókat ezen a téren, mert egyébként erre a határidőre - amit ilyen tekintetben szorosnak tartunk - nagyon különböző tartalmú kockázatértékelések fognak majd elkészülni. Szerintünk nem jelent érdemi előrelépést a munkavédelmi képviselő felhatalmazása, hogy - így szó l a törvény - részt vehet a döntéselőkészítésben. Úgy gondoljuk, ha itt a kormány érdemi lépést akar, akkor működjön közre abban, hogy a munkavédelmi képviselők valóban el tudják látni feladatukat, felkészült emberek lehessenek, és írja elő kötelező módon a részvételt a döntésben vagy a döntéselőkészítésben. Rendkívül szigorúnak tartjuk a munkavédelmi bírság 3ról 10 millió forintra emelését és a bírság telephelyenkénti kiszabását. Többen elmondták, hogy itt a multinacionális cégekről van szó; a törvényja vaslatból ezt nem lehet kiolvasni. Ott valamennyi cégről szó van, amelyik több telephelyes. (Babák Mihály közbeszólása.) De akkor kár rá hivatkozni, hogy csak a multinacionálisokról van szó, akkor meg kell mondani, hogy minden céget érint, és sem az előter jesztő képviselőjének, sem pedig a kormánypárti képviselőknek nem kell csak a multinacionális cégekre célozgatni. Ezt az észrevételre mondtam el, ami itt menet közben elhangzott. Ugyancsak úgy látjuk, hogy értelmetlen a munkáltatók írásbeli beszámoltatása a munkabiztonsági követelmények teljesítésével kapcsolatban. Értelmetlen, ha a beszámoltatás alapján nem lehet szankcionálni, mert akkor helyszíni ellenőrzésre van szükség, ha viszont úgy gondolják, hogy a helyszíni ellenőrzéseket kell növelni azért, hogy komolyabb védelemben részesüljenek a munkavállalók, akkor viszont úgy gondoljuk, hogy a kormány megteheti azt a lépést, hogy növeli az ellenőrzésben részt vevők számát, és akkor minden ilyen bürokratikus előírás nélkül, direkt módon, azonnal megteheti ezek et a lépéseket, amit most meg kíván tenni.
