Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a m... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LENÁRTEK ANDRÁS, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója:
428 módosítás módosítása kis csomagban történik meg, s ezek alig vagy részben illeszkednek egymáshoz. Ez áttekinthetetlenné teszi a törvényalkotást. Mindezek megjegyzésével, tisztelt Országgyűlés, a 4644. számon benyújtott törvényjavaslat általános vitára bocsátását az egészségügyi és szociális bizottság egyhangúlag támogatta. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Fe renc) : Megadom a szót Lenártek András úrnak, az európai integrációs ügyek bizottsága előadójának. LENÁRTEK ANDRÁS , az európai integrációs ügyek bizottságának előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az európai integrációs bizottság augus ztus 30ai ülésén tárgyalta a T/4644. számú törvényjavaslatot, amely módosítja a foglalkoztatás elősegítéséről, a munkanélküliek ellátásáról, a Bérgarancia Alapról, a csődeljárásról, valamint a munkavédelemről szóló törvényeket. A bizottság megállapításai az alábbiakban összegezhetők. Ez a törvénycsomag egyrészről uniós jogharmonizációt céloz, másrészről négy magyar - mondjuk úgy - munkaügyi igazgatási jellegű törvény egymáshoz való harmonizációját, egymásra való hatását javí tja, amelyek egyben az EGKrendeletek alkalmazását is segítik. Az első: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény kapcsán került szóba, hogy az EGKrendeletek az Unióhoz történő csatlakozást követően a tagállamok jogalko tó tevékenysége folytán automatikusan a nemzeti jogrendszer részévé válnak, így itt csak az szükségeltetik, hogy olyan szabályokat rakjunk le, amelyek a közösségi szabályok egymásra hatását, illetve a magyar jogszabályokhoz való alkalmazását, harmonizációj át segíti elő. Az egyik elem a munkanélküliellátásokra vonatkozik. Például ha egy munkavállaló a hazai mellett egy másik tagállamban is munkaviszonyt létesített és táppénzigénye keletkezik, akkor az ebből a fajta munkaviszonyból eredő tevékenységet és így az ott töltött időt is össze lehessen vonni a hazai munkavégzéssel. Ezzel nyilván előnyösebb lesz ezen érintettek táppénzjogosultsága. A munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos rendelkezés alapján a munkát vállalni szándékozó idegen országbeli munkavá llaló az ország állampolgáraival azonos feltételek szerint vállalhat munkát, és családtagjai is jogosultak a tagállam területén bármely tevékenység végzésére. Ezenkívül a Szociális Alap harmonizációját is tartalmazza ez a törvénycsomag. A második a Bérgara ncia Alapról szól. Ennél talán az a legfontosabb vetület, hogy szélesíti azt a kört, amellyel a Bérgarancia Alapból támogatáshoz lehet jutni. Tudvalevő, hogy felszámolás kapcsán a legégetőbb kiadásként az jelentkezik, hogy a ki nem fizetett bérek sorbaálln ak fizetésképtelenség esetén, és ehhez a Bérgarancia Alapból lehet visszatérítendő támogatást kapni. A jelenlegi rendelkezés szélesíti azt a határidőt, miszerint már a bírósági végzés időpontjától kezdődően lehet ezzel a fajta jogosultsággal élni. A felszá moló számára viszont a munkavállalók érdeke védelmében kötelezővé teszi, hogy ezt tegye is meg. A rendelkezés meghosszabbítja a visszafizetés időpontját is 60 nappal. Ezek mind olyan szabályok, amelyek a felszámolással érintett cégeket és az ott dolgozókat védik. Saját térségemben, BorsodAbaújZemplén megyében az utóbbi öttíz évben sok nagy cég került felszámolási helyzetbe. Sok embert foglalkoztató üzemek voltak ezek, és sokszor az volt a probléma, hogy a felszámoló nem tudott időben a Bérgarancia Alapho z hozzájutni. Úgy érzem, ezek a rendelkezések ezt könnyíteni fogják. Tehát a módosítás egyrészt az elbocsátott munkavállalók helyzetét is segíti, de a törvénycsomag a munkahelyek megőrzését szolgálja, mivel a felszámoló számára lehetőséget nyújt, hogy ruga lmasan kezelje a felszámolással együtt járó költségeket, és működőképesen hagyhatja a céget. Egy működő cég esetében ugyanis könnyebb lehet új tulajdonost, új működtetőt találni, így a munkahely megőrzése is jobban biztosított. Sok olyan kiadás jelentkezik a felszámolás során az első pillanatban, amelyeknek a kifizetése sokszor legalább olyan fontos, mint adott esetben a munkavállalókkal szembeni kötelezettség, és egyfajta rugalmassági lehetőség így biztosított a felszámoló számára.
