Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a m... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BABÁK MIHÁLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
426 gazdasági változásokból, a munkáltatói attitűd módosulásából is következik. Az 1993ban kihirdetett munkavédelmi törvény a munkáltató terhére kiróható munkavédelmi bírság felső határát 3 millió forintban határozta meg. Ennek ma már, nyolc évvel később, közel sincs ugyanakkora visszatartó ereje, ezért feltétlenül indokolt reálisabb szintre, 10 millió forintra történő emelése. Ugyancsak a visszatartó erővel, a munkavállalók védelme növelésével függ össze egy másik eljárási módosítás is: a multinacionális cégek, a több telephellyel rendelkező nagyvállalkozások térhódítása indokolja, hogy esetükben legyen lehetőség a telephelyenkénti bírságolásra, ha a munkáltató súlyos veszélyeztetést több telephelyé n is megvalósít. A javaslattal kapcsolatban az egyeztetési kötelezettségeinknek eleget tettünk; a munkaadók képviselői, azt hiszem, érthető módon, a szigorítások ilyen módon történő kiterjesztésével nem értettek egyet. A hatósági tevékenység eredményességé nek növelése - a bírságolás szigorítása mellett - azt is igényli, hogy az ellenőrző hatóság gyors és teljes körű információt szerezhessen a munkáltató munkavédelmi helyzetéről. A javaslat ezért kibővíti a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő jogkörét; le hetővé teszi, hogy egyes kiemelten fontos, nevesített munkabiztonsági követelmények megvalósításáról írásban tájékoztatást kérhessen a munkáltatótól. Erre természetesen szabályos határozatban kerül sor, a megfelelő államigazgatási határidők figyelembevétel ével. Szeretném eloszlatni az esetleges aggodalmakat, és hangsúlyozni, hogy a tájékoztatáskérésnek természetesen nem az a célja, hogy a munkáltató helyszíni ellenőrzés nélkül büntethető legyen, hanem hogy egyrészt hatékonyabbá tegye a hatóság szűkös erőfor rásainak felhasználását, másrészt ösztönözze a munkáltatót a munkavédelmi helyzetének és teendőinek áttekintésére. Munkavédelmi szankció a továbbiakban is csak helyszíni ellenőrzés és kellő bizonyítási eljárás esetén alkalmazható. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Képviselők! Remélem, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatos rövid indoklásom meggyőzte önöket a módosítás szükségességéről. Kérem szíves támogatásukat a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. W ekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági előadók felszólalására és a gazdasági bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Babák M ihály úrnak, a foglalkoztatási bizottság előadójának. BABÁK MIHÁLY , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bizottságunk, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság augusztus 28án megvit atta a T/4644. szám alatt beterjesztett, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ha megengedi a tisztelt Ház, felolvasom a bizottság véleményét és ajánlását. A benyújtott javaslatban a munkaügyi és igazgatási tárgyú törvények módosítását javasolja a kormány; alapvető indoka az európai uniós közösségi joganyaghoz történő jogközelítés, illetve annak megteremtése. A jogközelítés elsősorban a foglalkoztatási törvényre jellemző, ahol is nem kerül most átvezetésre az EU sza bályrendszere. Ennek indoka: mivel a csatlakozáskor elsődleges joganyagként épül be a hazai jogrendszerbe az uniós rendelet. Most a törvényjavaslat úgynevezett utaló szabályokkal kerül kiegészítésre, amelyek a hazai és közösségi szabályok egymásra tekintet tel való alkalmazását segítik elő elsősorban. A másik jelentősebb törvénymódosítás a Bérgarancia Alapról szóló törvény módosítása, melynek kapcsán egy bekezdése a csődtörvénynek is módosul. A Bérgarancia Alapról szóló törvény a
