Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a m... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZILÁGYINÉ DR. SZEMKEŐ JUDIT szociális és családügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
424 A javaslat első fejezete a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény kisebb terjedelmű módosítását tartalmazza. A foglalkoztatási törvényt a közösségi jogszabályok közül elsősorban az EGKrendeletek érintik, melyek közül a legfontosabbak a következők: a tanácsnak a munkavállalókra, valamint családtagjaikra vonatkozó társadalombiztosítási rendszerekről szóló 1408/71es EGKrendelete, valamint az e rendelet végrehajtását alkalmazandó eljárásról szóló 574/72es rendelete, többek között a munkanélküliellátások tekintetében is tartalmaz rendelkezéseket. E rendeletek szerint a másik tagállamban töltött bizto sítási vagy munkaviszony időtartamát az ellátásokra való jogosultság szempontjából figyelembe kell venni, össze kell számítani. A juttatások kiszámításánál az utolsó munkaviszonyból származó bért kell irányadónak tekinteni. Ezen túlmenően a rendeletek szab ályozzák a juttatásokhoz való jog megtartásának feltételeit egy vagy több államba álláskeresés céljából történő utazás esetén is. A tanácsnak a munkavállalóknak a közösségen belüli szabad költözésről szóló rendelete biztosítja a tagállamok polgárai számára , hogy lakóhelyüktől függetlenül a másik tagállam területén ezen állam munkavállalóira vonatkozó jogi és közigazgatási előírások szerint bér vagy fizetés ellenében munkát végezzenek. Bármely tagállam állampolgárai a másik tagállam területén ugyanolyan esél lyel támaszthatnak igényt a rendelkezésre álló munkahelyekre, mint annak a tagállamnak az állampolgárai. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Szociális Alapról szóló 1884/99es rendelete az Európai Szociális Alap célját, feladatait fogalmazza meg. Eszerint az alap támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a munkaerőpiac és az emberi erőforrás fejlesztésére irányuló tevékenységeit a munkanélküliség megelőzése, leküzdése, a munkaerőpiacra való tartós visszakerülés érdekében, mindenki számára egyenl ő esélyek támogatása, a szakképzés, az oktatás, a tanácsadás, a munkaerőpiacra jutás és a munkaerőpiacon maradás, illetve a munkaerőpiacba történő integrálódás megkönnyítése, továbbá a munkahelyi mobilitás támogatása területén. A rendelet szabályozza továb bá a támogatások forrását, a támogatás iránti pályázati kérelmeket. Az előzőekben elmondottakból megállapítható, hogy az EGKrendeletek a foglalkoztatási törvénynek elsősorban a külföldiek magyarországi munkavállalására, a munkanélkülijáradékra, továbbá a Munkaerőpiaci Alapra vonatkozó szabályait érintik. A rendeletek az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a tagállamok jogalkotó tevékenysége nélkül válnak a nemzeti jogrendszer részévé, ezért nincs szükség arra, hogy az EGKrendeletek szabályait a törvény szó szerint átvegye. A javaslat egyrészt olyan utaló szabályokat tartalmaz, melyek lehetővé teszik, hogy a törvénynek a külföldiek magyarországi munkavállalására, munkanélkülijáradékra való jogosultságra, továbbá a járadék összegének kiszámításá ra vonatkozó rendelkezései és a közösségi szabályok egymásra tekintettel legyenek alkalmazhatók. A javaslat további célja, hogy alkalmassá tegye a foglalkoztatási törvény szabályait az EUtámogatások befogadására, megteremtse annak feltételeit, hogy a munk aerőpiaci programok az EUtámogatásokkal társfinanszírozásban valósulhassanak meg. Ezért kiegészíti a foglalkoztatási törvénynek azokat a rendelkezéseit, melyek a Munkaerőpiaci Alap irányító testületének a Munkaerőpiaci Alapot érintő döntési jogosítvány ait szabályozzák. A MATnak a programok támogatásával kapcsolatos döntési jogosítványa kiegészül a Phare és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló munkaerőpiaci programok támogatásával. A javaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási, valamint rehabilitációs alaprészének központi kerete felhasználható legyen a Phare és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló programok támogatására. Végül, de nem utolsósorban: a javaslat pontosít ja a foglalkoztatási törvénynek a külföldiek magyarországi munkavégzéséhez szükséges engedély alóli mentességre vonatkozó szabályát, továbbá kiegészíti a foglalkoztatási törvény munkaviszonyra vonatkozó fogalommeghatározását az
