Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
419 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásra következik Lezsák Sándor képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. L EZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az általános vita végéhez közeledve nem árt újólag másmás megközelítéssel összegezni, hogy az MDF miért is támogatja ezt a törvényjavaslatot. (12.50) Ezzel együtt néhány észrevételt, módosí tó javaslatot is megfogalmazok. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi törvény a jelenlegi törvénymódosító javaslatokkal elsősorban kiegészül, azaz az előterjesztést nem a változtatási szándékok, hanem az eredeti törvényt bővítő és gazdagító törekvések jellemzik. Több új és a segítségre szoruló lakosság életkörülményeit lényegesen javító intézkedés bevezetéséről dönt a tisztelt Ház ennek a törvénynek az elfogadása esetén. A törvény első három szakasza az európai uniós csatlakozás t elősegítő, a szociális ellátások terén a viszonossági elv hazai bevezetését szolgálja. Uniós alapszabadság a személyek szabad lakóhelyváltoztatása, ez viszont, több más feltétel mellett, csak akkor érvényesülhet, ha a tagállamokban a szociális ellátások területén nincs semmilyen különbségtétel más tagállamok állampolgáraival szemben. Ennek a viszonosságnak a megteremtése a magyar állampolgárok számára mindenképpen kedvező lesz; elég, ha csak arra gondolunk, hogy mennyivel előnyösebb Németországban valami lyen segélyre jogosítványt szerezni egy magyar állampolgárnak, mint viszont, Magyarországon egy németnek. De ezek a törvényszakaszok értelemszerűen csak az uniós tagságunkat követően lépnek hatályba. Jövő év januárjától az ország területén letelepedési eng edéllyel rendelkező személyekre, valamint a menekültként hozzánk érkező személyekre is kiterjed ennek a törvénynek a hatálya. Egyetértek ezzel a bővítéssel, de hiányolom a törvényjavaslat indokolásából azokat a számszerűsíthető adatokat, amelyekből követke ztetni lehetne arra, hogy a kiterjesztés várhatóan hány új ellátottra és milyen ellátásokra vonatkozik. Tisztelt Ház! Valószínűleg sok állampolgár igazságérzetével találkozik a törvényjavaslatnak az a törekvése, hogy rendszeres szociális segélyre csak azok váljanak jogosulttá, akik előzőleg közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka vállalása terén együttműködtek a települési önkormányzattal. Ez az együttműködési időtartam méltányos, általában csak töredéke az ennek fejében megítélt segélyezés időtartamán ak. Csökkenti az eddig gyakran vitatott szociális döntések számát, hogy a törvény ápolási díjra vonatkozó része kiegészül a súlyosan fogyatékos és tartósan beteg személy fogalmának a meghatározásával. Megszűnik az ápolt tanulók gondozóinak az eddig kedvező tlen helyzete is. Gyakori ugyanis, hogy a súlyos fogyatékkal élő ápolt nappali iskolai, főiskolai vagy egyetemi képzése csak az ápoló fél- vagy egésznapos segítségével oldható meg. Ma, ha az ápolt két hónapot meghaladóan bármilyen nevelési, oktatási intézm ényi ellátásban részesül, a hozzátartozó nem jogosult az ellátásra, és ez a korlátozás általában lehetetlenné teszi a további tanulást. Nem csupán a méltányosság, hanem az alkotmányos jogok, a tanulás érvényesíthetősége szemszögéből is fontos ennek az eddi gi korlátnak a felszámolása. Tisztelt Ház! Az előterjesztés egy új szociális ellátás, az úgynevezett adósságkezelési szolgáltatás bevezetését is indítványozza. Az eladósodott és fizetésképtelen háztartások adósságterheinek mérséklése érdekében már eddig is több program született, de ezek nem oldották meg a súlyos gondokat. Nemrég adtak hírt arról a napilapok, hogy mintegy húszezres számú, 1990 előtti lakáshitellel rendelkező adós kilakoltatásának a megelőzése érdekében a szociális miniszter augusztus elején 3 milliárd forint kiegészítést kért a költségvetési tartalékból. Sürgősen kell lépni, mert szeptember elejétől megszigorodott a csődtörvény végrehajtásra vonatkozó része, és a hitelező
