Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT (FKGP):
394 kerül, méltányolni kell, hogy magasabb szintű szakmai munkát végez, és ezért rendelkezik a javaslat kötelezettségként egyhavi jutalom teki ntetében. Az intézményi szolgáltatások vonatkozásában megerősítésre kerül a szervezeti és szakmai integráció, különösen az alapellátás feladatait illetően, ahogyan a miniszter úr is említette expozéjában, a családsegítő és gondozóközpontok javasolt összevo násával, illetve az azonos feladatokat ellátó intézmények egy szervezeti keretben történő működtetésével. Bevezetésre kerül az ellátottjogi képviselő intézménye, és megtörténik a szociális intézményben elhelyezettek jogainak szabályozása is. E jogok köréne k meghatározása során a javaslat figyelemmel volt a korábbi években született ombudsmani jelentések tartalmára. E tekintetben tehát a törvénymódosítás garanciális szabályokat tartalmaz a jogok érvényesítésére, pontos tartalmuk meghatározására. Külön felsor olja a javaslat az egyes ellátási csoportok szociális jogaira vonatkozó szabályokat. A törvénymódosításnak kétségtelenül várható szakmai hatása mellett igen jelentős lesz a gazdasági, pénzügyi hatása. Természetes azonban, hogy a törvénymódosítás az abban m egfogalmazott és igen jelentős célok elérését is figyelembe véve jelentős pénzügyi többletforrást igényel. Ahogyan a bizottsági felszólalásokat hallgattam és az előttem szóló képviselő asszony felszólalását is, igen nagy vitát váltott ki az az összeg, amel yet a törvény hatályba léptetéséhez elő kellene teremteni. A bizottsági megvitatás során a kormányt képviselő államtitkár asszony ezeket az összegeket ismertette, amit itt már mindannyian hallottunk. Ennek összege, a normatív támogatás többletigénye több m int 7 milliárd forintot tenne ki, a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetének tervezetében pedig 3 milliárd 200 millió forint az, amelyből az alapellátás létszámfejlesztését finanszíroznák, és amelyben a szakmai programok és az intézmények kialakítá sának a programjai is szerepelnek. Összesen tehát mintegy 1112 milliárd éves szintű többletigénnyel lehet számolni az európai uniós szintű szociális ellátás megvalósításához. El kell ismerni, hogy ez az összeg igen magas, és felvető dhet az a gondolat (Kósáné dr. Kovács Magda: Mihez képest?) , hogy a törvényben megfogalmazott célok jelenleg megvalósíthatóke. A törvény végrehajtásának, hatálybalépésének azonban különböző időpontjai vannak, és az európai integrációt szolgáló törvénymódo sítás hatálybalépését a kormány, ahogyan elhangzott, 2003ra teszi, tekintettel a költségvonzatra, de nemcsak a költségvonzatra, hanem a szakmai felkészülés idejének szükségességére is. Így azután, amennyiben a törvény elfogadásra kerül, a következő költsé gvetési tárgyalásnál már hatékonyan lehet megjeleníteni a működtetéshez szükséges forrásokat is. A szociális törvény módosítása az össztársadalom támogatását élvezi, és még a tervezési szakaszában egyeztetve lett az Idősügyi Tanácsban, a Szociális Tanácsba n, a Fogyatékosügyi Tanácsban, és az önkormányzatok érdekképviseleti szerveinek véleményét is kikérték az államigazgatási egyeztetések során. Az önkormányzati érdekképviseleti szervek véleménye összességében a szociális törvény módosításának támogatása v olt, bár úgy tűnik - és ez szintén felmerült a felszólalások kapcsán , a törvényjavaslat egyre nagyobb volumenű feladatokat kíván róni az önkormányzatokra, de a gyakorlatban egy olyan emberléptékű, az önkormányzatok állampolgárainak érdekét védő módosítás jelenik meg, amely inkább egyfajta feladatátcsoportosítást jelent az önkormányzatoknál. Hölgyeim és uraim, engedjék meg, hogy végül szóljak arról, hogy a szociális törvény 1999. évi módosításáig, amelynek rendelkezései 2000. május 1jétől léptek hatályba, és a minimálbér 2001. január 1jével 40 ezer forintra történő emeléséig a szociális ellátótranszferek nem ösztönözték az úgynevezett szociális ellátottakat munkavállalásra. A jövedelempótló támogatási rendszer folyamatos megszűnése, a rendszeres szociális segélyt kérelmező, aktív korú, nem foglalkoztatott személyek harmincnapos közcélú, közhasznú vagy közmunkavégzési kötelezettsége, ha kismértékben, de mégis valamilyen módon érezhetően javít és javíthat a szemléleten. Előfordulhat kis számban, hogy az úgyn evezett közmunkát végző sikeresen tranzitálható az esetleges munkaerőpiac irányába. Területünkön, Tamási térségében a minimálbér emelkedése nem járt együtt a munkanélküliek számának emelkedésével, a segély összege és a minimálbér nettó összege közötti
