Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. december 12 (248. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Országimázs Központ" című politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
3820 gyorsforgalmi utakat, Dunahidakat, Tiszahidakat , javítva ezzel a vidéki ember életesélyeit és lehetőségeit, kultúrához és tudáshoz való jutását. Erről szól az ország jövőképe, és erről szól az országimázs programja. Merjünk magyarnak lenni, és merjük büszkén vállalni magyarságunkat. Illyés Gyula elhang zott idézetét is említeném: nem hiszem, hogy oly sok volna a tehetség, de hiszem, hogy a magyar nép maga életerős, szívós, s ezt olyan jelek mutatják, mint a magyar munkás munkaszeretete, szakértelme, a parasztság életszeretete, a középrétegek érdeklődése. Életerős, felfelé menő népnek érzem a magyar népet. Erről szól az országimázs és erről szól a mi programunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Csákabonyi Balázs úr, az MSZP képvise lője. DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Balsay képviselőtársam az imént azt mondta, hogy merjünk magyarnak lenni. Teljesen egyetértek vele, de hozzáteszem azt is, hogy merjünk igaznak lenni. Stumpf István miniszter úr a mai vit anapot felvezető expozéjában többek között azt mondta, hogy az ellenzék éppen úgy érdekelt az országkép építésében, mint a kormány. Hát ennek az egyik része igaz. Az ellenzék is érdekelt az országkép építésében - de nem éppen úgy érdekelt, mint a kormány; és itt nem a célt, hanem a módszert és a megvalósítás eszközeit vitatjuk. Mert nem úgy akarunk országképet építeni - és itt engedjék meg, hogy a költőgéniusz egykét gondolatát segítségül hívjam , hogy hamis képekkel és szeszekkel kell mámort mímelnünk, h anem úgy, tisztelt képviselőtársaink, hogy hörpintsünk valódi világot. Tegyük hozzá azt is, hogy habzó jéggel a tetején. Tisztelt Országgyűlés! A délelőtti felszólalásokban az időskorú generáció jövőképéről még nem esett szó. Engedjék meg, hogy elmondjam, mi hogyan gondolkozunk erről. Mi azt akarjuk, hogy minden idős ember az időskor méltóságához megfelelő módon éljen. Azt szeretnénk, ha a nyugállományba vonulás nem jelentené azt, hogy le kell mondani az eddig megszokott életvitelről. Hogy ne kelljen kétsze r is meggondolni, hogy a vasárnapi ebédhez a csirkeláb vagy a farhát helyett akár esetleg egy kis mellet vagy combot is vehetnek. Ne azon kelljen gondolkodni, hogy a gyógyszereket váltjae ki, vagy élelmiszert vásárol. Ne okozzon nehézséget a havi villany számla, gázszámla kifizetése, ne kelljen vakoskodni 25 wattos égő mellett, és ne kelljen a hideg kályha mellett télikabátban üldögélni. (A jegyzői székben Kapronczi Mihályt Kocsi László váltja fel.) Azt akarjuk, hogy az idő s ember is tudjon az autójába - ha van neki - üzemanyagot venni, ne kelljen a nyugdíjba vonulás után levetetni a rendszámtáblát, és fillérekért eladni az olyan nagyon szeretett és dédelgetett Trabantot vagy Wartburgot. Azt akarjuk, hogy egy dolgos élet mun kája után mindenki legyen jogosult azokra az ellátásokra, amelyek az életminőség fenntartását, javítását szolgálják. Mindehhez meg fogjuk teremteni az igazságos nyugdíj- és szociális ellátórendszert, nem fogjuk megengedni, hogy az időskorúak életminősége m ég jobban visszaessen az aktív korban elértekhez képest. Azt akarjuk, hogy a nyugdíjasnak is legyen lehetősége karácsonyra, névnapra, születésnapra ajándékot venni unokáinak, és senki ne szoruljon rá arra, hogy mások kegyelemkenyerén éljen. Olyan egészségü gyi és szociális ellátórendszert fogunk kialakítani, amely figyelembe veszi az időskorúak sajátos igényeit, segíti az idősek rehabilitációját, betegségük esetén ápolásukat, gondozásukat, és a gyógyulásukhoz szükséges gyógyszereket is biztosítani fogja.
