Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. december 12 (248. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Országimázs Központ" című politikai vita - DR. STUMPF ISTVÁN, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter:
3774 Ahhoz, hogy sikeres országgá váljunk, nem elég tudni, hogy tehetségesek vagyunk, és nem elég, ha egyenként bízunk önmagunkban. Ha Illyés Gyulára hallgatunk, akkor az első felada t az, hogy mindannyiunkat meg kell győznünk arról, mire vagyunk együtt képesek. De ugyanezt vallják a külföldi és hazai reklám- és píárszakemberek is. Az Országimázs Központ négy külföldi kutatást is végeztetett annak érdekében, hogy megtudjuk, milyennek l átnak minket, magyarokat. 800800 véletlenszerűen kiválasztott francia, német, osztrák és szlovén polgárt kérdeztünk meg országos közvéleménykutatás keretében. A kutatásból kiderült, hogy ha most népszavazást tartanának, akkor a németek 82 százaléka, az o sztrákok, franciák és szlovének kétharmada Magyarország európai uniós felvétele mellett voksolna. Ezek a számok pozitívabb társadalmi hozzáállásra utalnak, mint amire nyugati politikusok hivatkozni szoktak. Megnyugtató és biztató, hogy sokan vélik úgy: Mag yarország sokat nyújthat az Európai Uniónak. A gyakran magunknak tulajdonított Magyarországképpel ellentétben a külföldiek hazánkat jókedvű, derűs, optimista, nagy jövő előtt álló, példamutató, tisztességes, egymással törődő, szolidáris országnak látják. Az országképről való együtt gondolkodás indította el "Találkozási pontok" című konferenciasorozatunkat. Ennek keretében 2000 októbere és 2001 szeptembere között eddig kilenc konferenciát rendeztünk az ország különböző szellemi centrumaiban, mindig az aktuá lis témához szorosan kötődő városban. Így került a gazdasági témájú konferenciánk Gödöllőre, turisztikai konferenciánk Siófokra vagy például a civil kezdeményezésekről szóló Balatonfüredre. A konferenciasorozat mottója lehetne az a gondolat, amelyet a Vive ndi Telecom Hungary kormányzati igazgatója fogalmazott meg: az országkép kialakításában felelőssége van a nagy cégeknek, a kormánynak, a magyar közéletnek egyaránt. Tisztelt Ház! Az imént már hivatkoztunk arra az akadémiai kutatásra, amely szerint a nemzet re jellemző tulajdonságok változékonysága miatt az országképépítés során inkább a nemzet teljesítményére érdemes koncentrálni. A millennium ezeréves nemzetteljesítményünk megtestesülése - ezért fontos. A magyarság ezeresztendős története pedig, tisztelt hö lgyeim és uraim, egy igazi sikertörténet. Mi, magyarok hajlamosak vagyunk elsiratni magunkat, hajlamosak vagyunk temetni nemzeti nagylétünket, meg vagyunk verve azzal, hogy nemzethalálunkról vizionáljunk - s közben bele sem gondolunk abba, hogy micsoda tel jesítmény volt mitőlünk a puszta megmaradás. Mert alig akad nép rajtunk kívül, akinek nemlétéért annyian harcoltak volna, akit annyiszor elnyomtak volna, megszálltak és megaláztak volna, mint bennünket. Nincs nép rajtunk kívül, akinek ilyen mértékben csonk ították volna meg az országát, s nincs nép talán, amelyik mindezt túlélte volna. De mi túléltük, mert mindig többet akartunk, mint túlélni. Ez az ezer év méltó a megünneplésre. Ez az ezer év méltó a büszkeségre, és ez az ezer év méltó a pátoszra és a megil letődöttségre. Ezer esztendő méltó kiindulópontja lehet az országképépítésnek. A millenniumi év nyitányát a Szent Koronának és a koronázási jelvényeknek a Parlamentbe szállítása és az ezzel egybekötött országgyűlési ünnepség jelentette 2000. január 1jén. Arról a helyről, ahol a múltunkat őrzik, a Szent Korona átkerült arra a helyre, ahol jelenünk zajlik. Az első országképépítő esemény sikerét jelzi: aznap több tízezer résztvevő és a hajnalig tartó sorbaállás. Azóta még két év sem telt el, de a koronát már közel kétmillióan látták a Parlamentben. Ezért határoztunk úgy, hogy a millenniumi év megnyitásáról kiadványban is érdemes méltón megemlékeznünk, amelyet eljuttattunk minden magyar családhoz. 2000ben és az idén több mint hétezer ünnepséget rendeztünk, ünn epséget szerveztek szerte az országban. A millennium évben 3089 településen került sor a millenniumi zászló átadására. Magyarország települései fontosnak tartották és sok helyütt erejükön felül ünnepelték meg a millenniumot, mert úgy érezték, hogy múltjukk al és ünnepeikkel a jövőt építik. Az Országimázs Központ tehát voltaképpen ezeknek az alulról szerveződő rendezvényeknek adott hathatós támogatást. A központ egyik legfontosabb eredménye, hogy országos keretet adott az ünnepeknek, hogy azok méltók legyenek az ezeréves Magyarországhoz. Úgy gondoljuk, ennek legfőbb
