Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. december 11 (247. szám) - Személyi ügy: - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LÉVAI TIBOR (Fidesz):
3760 ELNÖK (dr. W ekler Ferenc) : Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlé s 278 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta a törvényjavaslatot. Személyi ügy: ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a személyi javaslatok ismételt határozathozatal a. Emlékeztetem önöket, hogy a korábbi döntéshozatal során az Országgyűlés nem volt határozatképes. Az Országgyűlés elnöke a személyi javaslatban Czoma Kálmán helyett Gyimóthy Gézát jelöli az emberi jogi bizottság, Atyánszky György helyett Torgyán Józsefet jelöli a gazdasági bizottság, Zakó László helyett pedig Torgyán Józsefné Cseh Máriát az ifjúsági és sportbizottság tagjává. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy egyetérte a személyi javaslattal. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 189 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta a javaslatokat. (Közbeszólások: Éljen! - Zaj.) Engedjék meg, hogy az Országgyűlés és a magam nevében a megválasztott bizottsági tagoknak eredményes munkát kívánjak. Tisztelt Országgyűlés! A nap irend utáni felszólalások előtt két perc technikai szünet következik. Kérem, hagyják el a termet azok, akik nem kívánják meghallgatni a napirend utáni felszólalásokat! (Rövid szünet.) Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK ( dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Lévai Tibor képviselő úr, a Fidesz képviselője: "Hajdúböszörmény múltja, jelene, jövője" címmel. Megadom a szót, a Házszabály rendelkezése alapján ötperces idő keretben. LÉVAI TIBOR (Fidesz) : Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hajdúböszörmény egykor tisztviselő polgárváros volt, és ma is a térség gazdasági, kulturális központja. Nagy belső értéket, potenciált képvisel, élénk egyesületi életet és ezen belül é lő polgári társadalmat. Jellemző városunk lakosságára a magas iskolázottsági szint, a szakértelem, a hagyományos polgári értékek érvényesítése az életmódban, életvitelben. Ezt igazolja az innét elkerülő és országos karriert befutó, esetenként európai hírné vre szert tevő értelmiségiek, művészek igen magas száma. Városunk neve, Böszörmény a régi magyar nyelvben közszóként élt, és mohamedán, iszlám hívőt jelentett. Mezővárosi rangját 1410ben, Zsigmond uralkodása alatt kapta. Hajdúböszörmény nevében a Hajdú el őtag pedig egy, a XV. század utolsó évtizedeiben kialakult, a nagyarányú állattenyésztéshez és kereskedelemhez szükséges pásztor, illetve hajtó rétegre utal. E hajtópásztor népesség a pásztorkodás mellett a fegyverforgatáshoz is kitűnően értett. Helyzetük a XV. század végén a marhakiviteli törvény miatt válságosra fordult. Az egzisztenciálisan veszélybe került hajdúk jobbágynak visszamenni nem akartak, szabadcsapatokba szerveződtek. Az egykor tisztán pásztor foglalkozást űző hajdúk fokozatosan pásztorkaton ákká lettek, majd a XVI. század második felétől a hajdú név már egyértelműen katona foglalkozást fejezett ki.
