Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. december 11 (247. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
3721 (18.40) Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály 98. §ának (5) bekezdése alapján az MSZP képviselőcsoportja kérte az Országgyűlés döntését Csizmár Gábor és Szabados Tamás képviselőknek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslata tárgysorozatbavételéről. Megkérdezem Csizmár Gábor ké pviselő urat, kíváne felszólalni. (Csizmár Gábor: Igen.) Öné a szó, képviselő úr. CSIZMÁR GÁBOR (MSZP) : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon egyszerű az általunk benyújtott törvényjavaslat; arról szól, hogy az általános iskolai ok tatás keretében ingyenes legyen a gyerekek számára a tankönyv. Ennek a költségvetési kihatása megközelítőleg 68 milliárd forint, ekkora teher vehető le a gyermekes családok válláról. Ez annak összefüggésében, hogy az elmúlt három esztendőben nem növekedet t a családi pótlék összege, és ezt iskoláztatási támogatásnak keresztelte át a kormánytöbbség, valóságos iskoláztatási támogatást természetesen nem nyújtva a családoknak, azt gondolom, eléggé jelentéktelen összeg. Ma Magyarországon 830 ezer gyerek él olyan családban, ahol az egy főre eső jövedelem nem éri az öregségi nyugdíjminimumot. (Harrach Péter miniszternek:) Ez a kormány adata, tisztelt miniszter úr, olvassa el a gyerekek és fiatalok helyzetéről szóló kormányjelentést, és abból fogja kiolvasni ezt az adatot! Az iskolákban a gyerekeknek körülbelül a 40 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. Úgy gondolom, ha másra nem gondolunk, csak erre a 40 százalékra, akkor is kötelességünk egy ilyen lépést megtenni, ha már a költségvetés ezt lehetővé teszi. Mi tettü nk javaslatot annak idején, a költségvetés tárgyalásakor beiskolázási támogatásra, amit a kormánytöbbség nem fogadott el. Mégis úgy gondoljuk, talán abban az egy kérdésben, hogy a tankönyv ingyenes legyen a gyerekek számára, megteremthető valamifajta egyet értés. Amúgy is érdekes ellentmondás feszül a gyakorlat és az alkotmány között. A Magyar Köztársaság alkotmánya azt mondja, hogy az általános iskolai oktatás ingyenes, és azt is mondja, hogy kötelező. Vagyis ma létezik egy olyan alkotmányos kötelezettség, ami költséggel jár a családok számára, mert a tankönyvet és a tanszereket meg kell vásárolni, de nincs annyi támogatás az önkormányzatok útján az intézményeknek, hogy a tankönyvek a gyerekek számára mint kötelező taneszközök ingyenesek legyenek. Most, amik or a költségvetés megnövekedett bevételei ezt lehetővé teszik, azt gondoljuk, hogy 68 milliárd forintos összeg nem olyan nagyságrend, amit ne lehetne erre szánni. Egyébként az általános iskola alsó tagozatán már jelenleg is elég közel van egymáshoz a tank önyvtámogatás és a tankönyvbekerülés összege, tehát most már majdnem érvényesülhetne az alsó tagozaton az ingyenesség. Megítélésünk szerint a jelenlegi tankönyvtámogatási keretet megemelve, alapvetően a középfoknál kellene felhasználni, és a javaslat arró l szól, hogy az általános iskolai szakaszban ingyenes legyen a tankönyv a gyerekek számára. Nem újdonság Magyarországon ez a javaslat, számos települési önkormányzat felismerte már, hogy ezt a lépést meg kell tenni, ezt a feladatot meg kell oldani, úgyhogy önkormányzati forrásból tették ingyenessé a tankönyvellátást. 1990 óta, 11 esztendeje Újpesten, az én választókerületemben a tankönyv az általános iskolában ingyenes a gyerekeknek. Egyre többe kerül ugyan az önkormányzatnak, de minden évben megoldja, bárm ilyen politikai összetételű, bármilyen politikai többségű önkormányzat is működött az elmúlt három választási ciklusban. De nem az egyetlen ez a gyakorlat. A fővárosban, mondjuk, Erzsébetvárosban vagy a XV. kerületben is megoldotta már ezt az önkormányzat, de megoldotta Százhalombattán is, és lehetne sorolni, hány és hány településen voltak képesek az önkormányzatok saját erőből felismerni és megoldani ezt a feladatot. Arról van szó, hogy most már lehetővé tesszüke ezt minden önkormá nyzat, minden település és minden diák számára, vagy csak azok számára, ahol az önkormányzatnak vagy jobb a bevételi helyzete, vagy felismerték és hajlandók erőfeszítést tenni a probléma megoldására.
