Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
368 megvalósítani, mert akkor a nemzetközi konjunkturális helyzet kedvező volt, és a hazai kis- és középvállalkozások is jobb költségszinttel dolgoztak - gondolok például a minimálbér bevezetése előtti kedvezőbb helyzetre. (18.50) Minden m onetáris politikai döntésnél az időtényezőnek nagy jelentősége van. A döntési késedelem különösen nehéz helyzetbe hozta az élelmiszeripart, a textilipart és a gépipart, a bérmunkát végző vállalatokat, ahol a foglalkozási gondok a jövőben megnőhetnek. Vanna k olyan felmérések, amelyek szerint a bérmunkát végző vállalatoknál körülbelül 25 ezer dolgozó tevékenykedik, ezért érdemes lenne valamilyen lépést tenni az ő érdekükben is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Fe renc) : Megkérdezem a kormány képviselőjét... (Jelzésre:) Úgy látom, hogy Hende Csaba államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Megadom a szót. DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Orsz ággyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A pénzügyminiszter úr által előkészített választ megbízásából bátorkodom ismertetni. A válasz a folyamatok előzményének, illetve hátterének felvázolásával kell hogy kezdődjék. A kormány elkötelezett az Európai Unióhoz, majd ezt követően a gazdasági és monetáris unióhoz való mielőbbi csatlakozásban. Szem előtt tartva az Európai Unió tagországaihoz történő reálgazdasági konvergenciát, az ott érvényesülőnél lényegesen magasabb gazdasági növekedési ütem állandósítását, egyben ha tározottan törekszünk a gazdaság nominális - infláció, kamatok - jellemzőinek közelítésére is. Ennek érdekében összehangolt intézkedéseket hoztunk a tartós dezinfláció elősegítésére, ami egykét éven belül lehetővé teszi az árstabilitás elérését. A rugalma s és hatékony alkalmazkodást a monetáris és árfolyampolitika eszközeivel az eddigieknél erőteljesebben támogatjuk. Az elmúlt néhány hónap során a kormány és az MNB koordinált intézkedésekkel az európai uniós követelményeknek megfelelő monetáris rendszer k ialakítását több, egymásra épülő lépésben valósította meg. Ezek között említhető az árfolyam ingadozási sávjának kiszélesítése, az inflációs célkövetésre épülő monetáris rendszer működtetése, a forint teljes konvertibilitásának megvalósítása. E lépések zár óakkordjaként 2001. október 1jétől a csúszó leértékelés megszűnik. Az árfolyamsáv kiszélesítésének, a forint felértékelődésének az az alapvető célja, hogy ez hozzájáruljon a makrogazdaságilag, és egyben a vállalkozások számára is kívánatos alacsony inflác iós mérték, illetve a stabil árak eléréséhez. Az első eredmények már látszanak. Az infláció növekedési üteme májushoz képest júniusban 1,4 százalékponttal, 9,4 százalékra csökkent. Ezen időszakban az árak összesen 0,4 százalékkal emelkedtek. Az év végére a z infláció 8 százalék alá csökken. A gazdasági növekedést az árfolyam erősödése érdemben nem csökkentette, a külső feltételek képviselő úr által is említett kedvezőtlen alakulása mellett is, mintegy 4,5 százalékos növekedést várunk. Az elmúlt években létre jöttek azok a gazdasági alapok, amelyek a vállalkozások számára jó lehetőséget biztosítanak a további dinamikus növekedésre. Nyilván fel lehet sorolni nehéz helyzetben lévő gazdálkodó szervezeteket, képviselő úr ezt megtette, de ugyanígy sorolhatnánk siker es társaságokat is, amelyek közül nem egyet magam is ismerek. Számottevően javult a versenyképesség, erősödött az üzleti szektor forráshelyzete és profitabilitása, ezen túlmenően kedvező irányban változott a magyar gazdaság fő versenytársaival szembeni poz íciója. A sávszélesítés és az árfolyam sávon belüli pozíciójának erősödése által okozott átmeneti - hangsúlyozom: átmeneti - kedvezőtlen hatást gyorsan ellensúlyozza a bekövetkező jelentős dezinfláció, illetve a gyors termelékenységnövekedés.
