Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. december 10 (246. szám) - A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
3561 A kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésének rendszere kifejezetten rendkívüli vagy szükséghelyzetekre szól, melyek reméljük, sosem fognak ránk köszönni, de amelyek lehetőségét figyelmen kívül hagyni mindazonáltal nagy felelőtlenség lenne. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen rendszer annál j obb és annál kisebb anyagi áldozatokkal teremthető meg, minél nagyobb nemzetközi hálózat részét képezi; ha nemcsak az országhatárunkig terjed, hanem mondjuk, egész régiókat, esetleg egy földrészt lefedve kerül létrehozásra. Ezért nagyon fontos és alapvető, hogy a jelenlegi és jövőbeni európai uniós tagállamok egyként gondolkozzanak erről a kérdésről, egységes, kompatibilis rendszert hozzanak létre, amely azután alkalmas lehet arra is, hogy a résztvevők esetleges lokális problémáit közös összefogással orvoso lják, gyorsan, hatékonyan, közös szakmai nyelvet beszélve. Az emlékezetes 1990es őszi, októberi krízishelyzet - nekünk, magyaroknak meg aztán különösen - érthető tapasztalás volt arra, hogy mit jelentenek az alacsony olajtartalékok, mit jelent, ha megmeg szakad az ellátási lánc, és ha megfelelő szabályozás és intézményrendszer nélkül nem vagyunk részei egy nagyobb biztonságot nyújtó nemzetközi hálózatnak; ahhoz viszont csak közös normákkal, azonos szakmai gyakorlatot követve lehet csatlakozni. Jó, hogy Mag yarország már ma is - egyedül a csatlakozásra váró országok közül - teljesíti, sőt túlteljesíti az EUirányelvekben foglalt biztonsági tartalékok 90 napos szintjét. Ha jól emlékszem, ez 1990ben, a nagy taxissztrájk idején 15 nap körüli volt; nagy utat tet tünk meg azóta, hála istennek. Azonban más téren is konformitásba kell hozni az 1993. évi törvényünket az EUirányelvekkel. Így ezen módosítással szabályozzuk, hogy a 90 napos készleteknek termékcsoportonként - tehát benzin, gázolaj, fűtőolaj, gépolaj, ker ozin - különkülön is rendelkezésre kell állniuk; hogy a jelenleginél pontosabb legyen a kőolajjal való helyettesíthetőség meghatározása; hogy a készletezés alapjául ne a nettó import, hanem a belföldi fogyasztás szolgáljon; hogy a kormányközi egyezmény al apján az egyes országok egymás területén is tárolhassák biztonsági készleteiket; hogy a külföld mint fogalom itt kettéváljon, és innentől már megkülönböztessünk EUtagországokat és nem EUtagországokat mint külföldi partnert; hogy energiaellátási válsághel yzetnek tekintendő nemcsak az esetleges belföldi krízishelyzet, de az is, ha az Európai Unió vagy a Nemzetközi Energia Ügynökség ilyen intézkedéseket rendel el. Egyet lehet érteni továbbá azzal, hogy a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség a készlete zési költségek fedezésén túl realizált bevételeit a tárolóparkokban vagy a tárolókapacitásokban való tulajdonszerzésre fordíthassa. Egyet lehet érteni azzal is, hogy az APEHhel és a VPOPval olyan adatszolgáltatási együttműködési kötelezettség kerül előír ásra a törvénytervezet által, ami nélkül az előírt díjak - jól tudjuk - nem lennének maradéktalanul beszedhetők, és a készletezési kötelezettség teljesítése sem lenne jól ellenőrizhető. Ugyanakkor nem tartjuk sem indokoltnak, sem szükségesnek a Kőolaj és K őolajtermék Készletező Szövetség új, kitalált, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által létrehozni javasolt új szervének, a felügyelőbizottságnak a létrehozását; különösen nem a törvényjavaslat által jelzett módon. Kovács Tibor képviselőtársam már említette , hogy olyan különös szabályozásnak vagyunk tanúi, hogy a felügyelőbizottság tagjainak a száma 35 főig terjedhet, amiből hármat biztosan a kormány, illetve két minisztérium, a Gazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium jelölhet ki, így aztán valóban az a különös helyzet jöhet létre, hogy csak kormány által kinevezett, kijelölt fbtagok ülnek a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség felügyelőbizottságában. Tudnivaló, hogy a kormány képviselői eddig is, igaz, renumeráció nélkül, de ott ültek az iga zgatótanácsban, bizonyos döntések nélkülük eddig sem voltak meghozhatók, miközben a készletek feletti rendelkezési joggal egyébként is a gazdasági miniszter rendelkezett, ezt a jogot eddig is a gazdasági miniszter gyakorolta; tehát egyáltalán nem mondható, hogy a kormánynak nem volt hatása, nem volt rálátása a szövetségen belül folyó dolgokra, hiszen a döntő szó eddig is nála volt. (19.40)
