Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. december 10 (246. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
3546 meg ön is , a Közgazdaságtan című könyvükben írják. (Babák Mihály: Én nem vitatkozom önnel!) Azt írják: "A javak a dollárszavazatokat követik, s nem a legnagyobb szükséget. Egy gazdag ember macskája kaphatja meg azt a tejet, amelyre egy szegény gyermeknek lenne szüksége ahhoz, hogy egészséges maradjon." Erről van szó. Képviselőtársam! Azt hiszem, ha ismeri a magyar gazdaságpolitika történetét, tudja, hogy az előző ciklusban a rászorultsági elvet próbáltuk megvalós ítani - hibákkal együtt, de a rászorultsági elvet próbáltuk megvalósítani. Azt hiszem, ezen nem lehet vitatkozni. Más kérdés, hogy a családok néhány százaléka családi pótlékot nem kapott, de ki a fene kívánja azt, hogy a milliókat kereső bankár vagy mit tu dom én, kicsoda, talán még ön sem kívánja, hogy felvegye a családi pótlékot! Még egy másik: az előző ciklusban a stabilitást meg kellett valósítani. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Jaj!) 1992ben 0,3 milliárd dollár volt a fizetési mérleg hiánya, '94ben 4 milliárd dollár, az ország a csőd közelébe került, és ha a csőd bekövetkezik, akkor mi nem kapunk fizetést, a tanár nem kap fizetést s a többi. A csődöt el kellett kerülni? Igen. Gyakorlatilag kisebb volt a takaró, nem lehetett addig nyújtózkodni, mint sz erettük volna. De, képviselőtársam, a takaró most lényegesen nagyobb, és ezt a takarót nem biztos, hogy jól használja a kormány! Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Szabó Zoltán ké pviselő úrnak, ugyancsak az MSZP képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Én is Babák képviselőtársammal vagyok kénytelen vitatkozni. Rászorultakat nem az előző kormány hagyott itt, hanem az e lőző rendszer, és azt követően a rendszerváltás, a gazdasági válság, amelyből csak manapság kezdünk nagy nehezen kikeveredni. Az természetesen a mi szemünkre vethető, amit a képviselő úr egyetlen felszólalásában sem mulaszt el a szemünkre vetni. Mondhatja azt a jelenlegi kormánykoalíció, hogy elég hülyék voltunk mi, amikor mi voltunk kormányon, hogy a tulajdon népszerűségvesztésünk árán meghoztuk azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz kellettek, hogy az ország megfelelő növekedési pályára kerüljön, amiből most önök osztogathatnak, és úgy dicsekedhetnek mindezzel (Szabó Sándorné: Úgy van!) , mintha önök teremtették volna, és pfújolhatják az egész stabilizációs programot. Ha önök azt mondják, hogy mi elég hülyék voltunk, ha ezt csináltuk, tulajdonképpen van be nne valami. Ettől függetlenül engedje meg, hogy azt mondjam: mi erre büszkék vagyunk. Mi büszkék vagyunk arra, hogy nem fél szemmel a népszerűségi mutatókra sandítva kormányoztuk ezt az országot, nem azt néztük, hogy egy forint többlettámogatást ideadva va gy odaadva hol hány tized százalék népszerűségemelkedést fog eredményezni, hanem azt néztük, hogy hogyan lehetne ezt az országot az örökölt és a rendszerváltás utáni kormány által elmélyített gazdasági válságból valahogyan kihúzni. Kihúztuk, tisztelt képv iselőtársam, ezért nekünk talán túl sok szemrehányást nem kellene tenni. Ami pedig az igazságosságot és a rászorultságot illeti: igen, megvontuk a családi pótlékot a legmagasabb jövedelmű 20 százaléktól. Nem azért, mert ennek a 20 százaléknak már annyi pén ze volt, hogy nem tudott vele mit kezdeni, hanem mert ha valahonnan el kellett venni, akkor mi úgy gondoltuk, hogy a legmagasabb jövedelműektől vesszük el, nem úgy, mint önök, hogy akkor a legalacsonyabb jövedelműektől kellene elvenni. Én a magam részéről ma is így gondolom; én például nem is veszem fel a családi pótlékot, noha jár. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kétperces időkeretben megadom a szót Pósán László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.
