Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. december 10 (246. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
3527 De ha csak a jövedelmi szegénységről beszélünk, akkor is - ahogy ők megállapították - Budapesten él a szegények 8 százaléka, és falvakban él a szegények 33 százaléka. Nem én mondom, h anem azok a kiváló szociológusok, akik tényekre építenek. Ez a szegénység, amiről én az előbbi kétpercesben nem szóltam, mégiscsak befolyásolja, kedves képviselőtársaim, a fiatalok és az ifjúság helyzetét, és elsősorban a falvakban élő fiatalok helyzetét. Megint vitatkozzanak, ne velem, hanem azokkal a kiváló szociológusokkal, akik nagyon értenek ehhez a témához. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Lezsák Sándor úr, az MDF képviselője. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr . Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Meglepődve jegyzeteltem Kertész István MSZPs képviselőtársam kétpercesét. Mivel korrekt, a tényekhez ragaszkodó képviselőnek tartom, ezért szíves figyelmébe ajánlom többek közt azt, hogy két lényeges kormánystratégiai döntés javította a fiatalok foglalkoztatottsági és kereseti pozícióit az elmúlt években. Az első a munkahelyteremtő gazdaságpolitika, a második pedig a minimálbérek gyors növelése. Igenis a fiatalpárti munkaügyi politika eredményeként lényegesen jobb ma fiatal pá lyakezdőnek lenni, mint öthat esztendővel ezelőtt. Ma 10 százalék alatti az ifjúsági munkanélküliség, és ez az európai uniós országok átlagánál is kedvezőbb arány. 200 ezerrel több munkahely van ma az országban, mint volt az előző kormány alatt, és ez a f oglalkoztatottságbővítő politika lényegesen javította a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeit is. A minimálbérek idei, 40 ezer forintra történő felemelése, illetve a most január 1jétől várható, további 10 ezer forintos növelés elsősorban a fiatal, kis kere setű pályakezdők életkörülményeit javította és javítja. Egyszóval, kedves képviselőtársam, ha összegezzük a fiatalok munkábaállási lehetőségeit, kereseteit, szociális ellátását, lakáshiteleit növelő és adóit csökkentő intézkedések hatását, akkor egyértelmű en látható a fiatalok életkörülményeinek az előző kormányzati ciklushoz mérteni gyors javulása. Mindez persze nem jelenti azt, hogy nincs teendő, hiszen erről szól ez a kitűnő kormányjelentés. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. We kler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Kertész István úr, az MSZP képviselője. KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót. Lezsák Sándor képviselőtársamnak mondanám: ma SzabolcsSzatmárBereg megyében 12 ezerrel kevesebb a munkahelyek száma, mint 199 8. december 31én volt - statisztika, tényadat, mai adat, legfrissebb adat. Ugyanakkor az aktívak aránya 202 ezer fő; egy 570 ezres megyében 202 ezer fő, ami 35,4 százalék. Mutasson nekem, Lezsák úr, még egy megyét Magyarországon, vagy egy régiót, egy térs éget Európában, ahol az aktívak aránya 35,4 százalék! Ha ebből még levonom a munkanélküliek létszámát, akkor kiderül, hogy 176 ezer munkahely van ma SzabolcsSzatmárBereg megyében 570 ezer lakosra. Az emberek 30 százaléka kap állást, ebből következően Sza bolcsSzatmárBereg megyében nem is a kétkeresős, hanem a másfél keresős, de inkább csak az egykeresős családi háztartások száma és aránya a jellemző. Az előzőekre visszatérve: igaz, a felsőfokú képzés sokkal fontosabb lenne. Majdnem 100 ezer fiatalt siker ült fölvenni az egyetemekre, főiskolákra. De hogyan? Úgy, hogy ennek a fele önköltséges képzésben vesz részt, tisztelt képviselőtársaim! Tehát nem kétezer forinttal kell neki hozzájárulni az Úr kasszájához, hanem 50 ezer forinttól 100 ezer forintig terjedő összegekben. (Dr. Vojnik Mária közbeszól.) A KSH adatai alapján nagyon jól számolható, hogy ha mindenki számára megadatna a gyerekek utáni adókedvezmény, akkor az 135 milliárd forintot jelentene az országban. Ezzel szemben a
