Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 30 (245. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. NÉMETH IMRE (MSZP):
3440 Tisztelt Elnök Úr! Egy nagyon rövid ajánlást szeretnék tenni, támogató ajánlást a 14. ponton benyújtott gazdasági bizottsági módosító javaslathoz. Ugyanis ez egy nagyon fo ntos egyetlenegy fél mondatot fűz hozzá a családi gazdálkodó meghatározásához, ott is a 4. ponthoz. Ez pedig az, hogy legalább három év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van, s az általam is fontosnak tartott fél mondat pedig az, hogy "és a gazdálkodó magyar állampolgár". Lehet, hogy a későbbiek folyamán ebből az EUs csatlakozás után gondjaink és problémáink támadhatnak, és ezt módosítani kell, de legalább a jelenlegi időpontban, és a mezőgazdasági bi zottság is ezért támogatja ezt a módosító indítványt, nagyon nagy jelentőséggel bír véleményem szerint. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a ré szletes vita második szakaszát az ajánlás 3377. pontjai alapján. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. Megadom a szót Németh Imre képviselő úrnak, az MSZP képviselőjének. DR. NÉMETH IMRE (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 35. pon tban egy olyan módosító javaslatot tettünk, amely lehetővé tenné, hogy a mezőgazdaságban gazdálkodó társas szervezetek, szövetkezetek és társaságok rendkívül szigorú feltételekkel hozzájuthassanak a tevékenységükhöz alapvetően szükséges termőföldtulajdonho z. Tettük ezt azért, mert jól tudjuk, hogy az Európai Unióban az állattartás mellett meg van határozva a termőföldegységre jutó állatsűrűség, és tudjuk azt, hogy szakmai szempontok szerint állattartáshoz takarmánytermő területre van szükség, és rendkívül i rracionális lenne, hogyha egy komolyabb állattartó telepnél, amelybe esetleg százmilliókat fektettek, körülötte mások kereshetnék meg a földtulajdont. A feltételek rendkívül szigorúak, hisz ötéves folyamatos többségi tevékenységhez kötné, és az adott társa ság tulajdonosainak 75 százaléka helyben lakónak kellene hogy minősüljön. Normatíve is meghatároztuk a nagyságokat amiatt, nehogy az egyéni gazdálkodók, akik sok esetben lényegesen kisebb tőkeerővel rendelkeznek, sérelmet szenvedjenek. Ezért állattartáshoz számosállatonként egy hektárt, gyümölcsös, szőlő és erdő műveléséhez csak a ténylegesen művelt vagy telepített területet, szántóföldi tevékenységhez pedig két magánszemély által megszerezhető területet maximum tennénk lehetővé, de mindösszesen az összes t ulajdonszerzés nem léphetné túl a három magánszemély által törvényben meghatározott mértéket. Úgy gondoljuk, hogy ezzel elejét tudnánk venni annak a kedvezőtlen hatásnak, amely a kormány június 12i EUs megállapodása kapcsán fog előállni; jelesül az ideig lenesen lezárt fejezet arról szól, hogy a csatlakozást követő hét év múlva a társas gazdálkodók is Magyarországon szabadon vásárolhatnak termőföldet, és ez a megállapodási pont három év múlva felülvizsgálatra kerül. Úgy gondolom, hogy a hazai munkavállalók at, akik elsősorban kistelepülésen, vidéken, falvakban, más munkahely nem lévén kénytelenek, és saját tőkeerejük nem lévén kénytelenek szövetkezetekben és társaságokban munkát vállalni, vagy azért teszik, mert kiváló specialisták, kiváló szakemberek... - s zeretnénk, ha ezek a munkahelyek megmaradnának, ezeket ne nyugati társaságok vásárolják meg, és őalóluk a földet se nyugati magánszemélyek és társaságok vásárolják meg. Ezért az átmeneti időben az ő számukra is biztosítani kellene a szerzési lehetőséget. A következő pont, amelyhez hozzá kívánok szólni, a 41. pont lenne, ez pedig az eladási sorrendre vonatkozik. Meg vagyok győződve arról, hogy a jelenlegi földhasználók háttérbe szorítása rendkívül komoly gazdálkodási problémákat fog okozni. Gondolok itt arra , hogy a mezőgazdaságban óriási hitelállomány van, és nagy valószínűséggel a hitelezők sem néznék jó szemmel, ha egy általuk meghitelezett szervezet alól eltűnne a termelési alap, mert másoknak van joga megvásárolni a termőföldet, nekik nincs. Ezért nyilvá nvaló, ez magánszemélyek esetében is így van, az elővásárlási sorrendben a haszonbérlőt, a felesbérlőt és a részesművelőt, ha a tulajdon szerzését a törvény nem
