Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 30 (245. szám) - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KARAKAS JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. NÉMETH IMRE (MSZP):
3430 automatizmus, egy természetes dolog, hogy ha plusz kereslet jelentkezik, az természetes módon fölfelé hajtja az árakat, illetve abba az irányba. Az, hogy a 9. § (3) bekezdésé ben le van írva egy korlátozó tényező, hogy legfeljebb milyen áron veheti meg a földalap azt a földet, ez legfeljebb csak arra alkalmas, hogy a földalapnak ezt a piaci árakat befolyásoló hatását valamilyen mértékben korlátozza. Tehát az, hogy azon a szinte n túl nem mehet, nyilván egy korlátozás annak a befolyásolására, hogy ne legyen korlátlan a nemzeti földalapnak a földárakat felhajtó szerepe. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Karakas János úr, az MSZP képvisel ője. KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Pap képviselőtársam okfejtését nem tudom elfogadni, mert ha ebben a bizonyos 2. §ban, a nemzeti földalaphoz tartozó állami termőföldvagyon rendeltetésében szerepelhetett volna az árutermelés másik felét előállító üzemeknek is va lamiféle támogatása, akkor jogos lehetne az észrevétele. Így én mindenféleképpen támogatom a Farkasféle indítványt, amely a működőképes gazdaságok kialakításának elősegítését célozná. A működőképes gazdaságra: legyen az családi, legyen, aki nem akarja vál asztani a családi gazdaság fogalmában levő megkötöttséget, mondjuk, a 300 hektárt, tehát mindenféle magánvállalkozó, de legyen még akár őstermelő is, aki úgy gondolja, hogy nem biztos, hogy lesz belőlem családi, de ezt se zárjuk ki, és mondtam, legfőképp n e zárjuk ki azon társas gazdálkodási formát sem, amelyiknek szüksége lenne, mondjuk, az állattenyésztése szempontjából valamilyen féle földterületre. Tehát a családi gazdaságnak a kihagyása nem azt jelenti, hogy a családi gazdaság ellen szól, hanem az össz es többire való kiterjesztésről szól, és ha ebben ez úgy szerepelne, hogy ezen belül különös tekintettel a családi gazdaságra, elfogadható is lenne. A másodikkal, a fiatal agrárvállalkozók kivételével én sem értek egyet, hiszen mindenütt gond és probléma a z egész világban, hogy egyre jobban elöregszik a mezőgazdaságból élő társaság, és szükség lenne a fiatalításra, tehát ezeknek a valamilyen formában történő plusz támogatásával én magam is egyet tudok érteni. S ténylegesen is azt tudom javasolni, hogy próbá ljunk tárgyszerűen beszélni mindannyian. Ez vonatkozik ránk is, de önökre is, akik fölhívták a figyelmet, hogy mi nem így beszélünk, pedig hasonló módon tudnék én is példát mondani az előző háromnégy kormánypárti hozzászólás kapcsán is. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Németh Imre úr, az MSZP képviselője. DR. NÉMETH IMRE (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megdöbbenéssel hallgattam a kétperces vitákat, hogy ki mit ért ki ebből a törvényből. Úgy gondolom, hogy na gyon sok félremagyarázás volt a megszólalások között. Részünkről teljesen egyértelmű, hogy Magyarországon birtokrendezésre szükség van, hiszen az elmúlt tíz évben az elmúlt század negyedik földreformja játszódott le, amely még Magyarországon nem volt, hisz ez a földreform a mezőgazdaságból megélni szándékozóktól eltávolította a termőföldet, a kárpótlás során a termőföldtulajdon nagyobb része olyan személyekhez került, akik nem is akartak és nem is akarnak mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozni. (12.00) Ol yan birtokszerkezet jött létre, amely a racionális gazdálkodást rendkívüli mértékben nehezíti. Tehát nem vitatható, hogy birtokrendezésre szükség van, de azt sem szabadna elvitatni, hogy ez egy olyan fontos kérdés, hogy ebben nemzeti konszenzusra kellene j utni. Ezt meg sem kísérelte a kormány.
