Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 30 (245. szám) - A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
3416 Örülök annak, hogy a többség egyetértett abban, hogy ez egy olyan hiánypótló önálló indítvány, amelyre szükség van. Olybá tűnik, hogy ezzel a képviselői önálló indítvá nnyal, ahogy szokták mondani, belecsaptam a nullás lisztbe, mert aztán ennél sokkal szélesebb hullámokat vetett ez a törvényjavaslat, mint amit valójában én benyújtottam. Az elején azt szeretném tisztázni, hogy ma még, amiről többen is szóltak, erről a szé les körről nem folyik vita a parlamentben, törvényjavaslat sincs benyújtva, de addig is szükséges a helyzetet rendezni. Pont azért, mert az elmúlt két év tapasztalatai azt bizonyították, hogy ez a helyzet rendezetlen, és ebben van a legtöbb olyan jellegű k érés a Magyar Országgyűlés felé, amelyet a Magyar Országgyűlés úgy dönt el, hogy nincs adott esetben olyan kellő információja, mint ami itt az 1. §ban megfogalmazódik, hogy honnét kell információt szerezni. Teszi és tette ezt azért, mert abban egyetértett a parlament nagy többséggel, hogy az önkormányzati önrendelkezési jogot előtérbe helyezte. De van az államnak is egy bizonyos önrendelkezési joga, amelyet figyelembe kell venni ezekben a kérdéskörökben. Konkrétan reagálnék a felvetésekre. Ma má r elmondható az, Kis Zoltán képviselőtársam és más is említette, hogy a kistérségek sok tekintetben átnyúlnak a megyehatárokon, nem zárulnak le. Ma már a kistérségek egy olyan alapvető szervezési formát jelentenek, amelynek az igazgatási oldala is megjelen ik. Gondoljunk csak az okmányirodákra, a gyámhivatalokra, az építésügyi hivatalokra, amiről - ha jól emlékszem - Szentgyörgyvölgyi Péter vagy talán Gyimóthy Géza is beszélt, hogy nem kell a régióközpontokba menni, hanem a helyi közszolgáltatásokat, úgymond , egy napi járásra megtalálják megfelelő szakmai színvonalon. Egy tévedését szeretném kiigazítani Gyimóthy Géza képviselőtársamnak: nem Pápa és Győr között fogynak a községek, hanem Zirc és Győr között. Pont az a tapasztalat indított engem arra, hogy benyú jtsam ezt az önálló képviselői indítványt, hogy a Pápa térségében lévő Malomsok, illetve a KomáromEsztergom megyében lévő Dömös településeken nem a testület döntött, hanem maga a nép népszavazás útján, és ott maradtak, nem mentek el a másik megyéhez. Ahol viszont négyöthat képviselő minősített többséggel döntött, ott minden esetben az Országgyűlés akceptálta ezt a döntést. Malomsok esetében például a képviselőtestület, miután meghozta a döntést, hogy kéri a GyőrMosonSopron megyébe való átcsatlakozását , miután a népszavazás megtörtént, ezt követően visszavonta az Országgyűlés elé terjesztett kérelmét. Ez a dolog lényege, és ezért mondtam, hogy ezt addig mindenképpen rendezni kell, amíg aztán a régiókról, a kistérségekről és ezekről a nagy kérdésekről, a melyekről Kis Zoltán, Wiener képviselő úr és az államtitkár úr is beszélt, nem születik törvényjavaslat. Ezt pedig gondoljuk végig: a következő ciklus egyik legsúlyosabb, legfajsúlyosabb kérdése lesz, és lehet, hogy majd 2006tól lépnek életbe ezek a szabá lyok. Addig öt év van hátra, addig feltétlenül rendezni kell a témát. Ezért kérem a képviselőtársak segítségét, hogy addig se legyen, úgymond, ebek harmincadján ez a két kérdéskör. Wiener György képviselőtársam hivatkozott az 1. § kapcsán, hogy lehetne pon tosítani. Nagyon szívesen veszek minden pontosító indítványt, de az Ötv. 8. § (4) bekezdése az alapellátási szükségletekről szól, az (1) bekezdés pedig az egyéb közszolgáltatásokat írja le, tehát abból ki lehet emelni azt, hogy mi szükséges az információkh oz. Úgy hiszem, hogy ha ez további pontosításra kerül, az csak javítja ezt a javaslatot. Tehát én a magam részéről ezt be tudom fogadni. Ami pedig a közigazgatási hivatalt illeti, konkrét kérdésként jelent meg, hogy fogja össze ezt a rendszert: itt az a ké t elv ütközhet, tisztelt képviselőtársak, hogy a közigazgatási hivatal kormányhivatal. Ebben az esetben a népszavazás és ezeknek a kérdéseknek az eldöntése nehogy a népszuverenitásnak ezt az oldalát sértse, hogy a kormányhivatal, úgymond, tájékoztatja a la kosságot, és ez bizonyos esetekben ellenérzést válthat ki. (11.00) Szerezze be akár maga az önkormányzat is, ennek az eljárási részét ki kell dolgozni. Egyébként azzal is egyetértek a magam részéről, hogy lehet ebben pontosítást eszközölni.
