Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 30 (245. szám) - A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VINCZE LÁSZLÓ (FKGP):
3411 Mindenekelőtt a 3. §ra hívnám fel ezzel összefüggésben a figyelmet. Ennek a paragrafusnak az a) pontja úgy fogalmaz, hogy "véleményt kell kérni az illetékességi terület változásában érintett állami, rendészet i, közigazgatási szervektől". Pontosan meg kellene határozni ezeknek a körét, noha nem egyszerű. Én azt a megoldást javasolnám, hogy a közigazgatási hivatal véleményét kellene kérni, és a közigazgatási hivatal feladatává kellene tenni, hogy mindazon szerve k irányába, amelyek a közigazgatási hivatal koordinációs és ellenőrzési jogosítványai alá tartoznak, maga a hivatal gondoskodjon ezen vélemények megszerzéséről. Ebben az esetben az idő is lerövidíthető lenne, egyértelművé válna az, hogy mely szervektől kel lene véleményt kérni, és egyben ez a közigazgatási hivatal ezen szervek álláspontjának ismeretében egy egységes, komplex álláspontot tudna kialakítani. Szintén problémát okoz az 1. § d) pontjában levő megfogalmazás is, hogy "egyéb lakossági szolgáltatások" . Körvonalazni kellene, hogy itt pontosan miről van szó, hiszen az a), b), c) pontok bizonyos szolgáltatásokat nevesítenek - kérdés, hogy akkor mi tartozik a d) körébe. Nyilvánvalóan olyan szolgáltatásokról van szó, amelyek inkább a magánszférát érintik a jelenlegi viszonyok között. Abban az esetben, ha ezt a törvényjavaslat pontosítaná, valóban lehetőség nyílna arra, hogy egy megalapozott, átfogó, komplex tervezet készülne, amely valóban alkalmas lenne a várható előnyök és szerintem a felmerülő hátrányok - ezekre is utalni kellene - bemutatására. (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ha mindezeket a változtatásokat a törvényjavaslaton keresztülvezetjük, abban az esetben egy használható szabályozást kapunk, azonban ez az én megítélésem szerint is csupán egy átmeneti rendezést jelenthet, szükséges ugyanis Magyarország átfogó önkormányzati és államigazgatási reformját megvalósítani. Abban egyetértek Szentgyörgyvölgyi képviselőtársammal és Gyimóthy Géza képviselőtársammal is , hogy a megyerendszer akár Szent Istvánig is visszavezethető. Felhívnám azonban arra a figyelmet, hogy a magyar történelem során legalább ötféle megye működött, és ezek között nemegyszer csak a "megye" név teremtett kapcsolatot. Az 123060as évekig létez ett a királyi vármegye, ezek helyébe lépett a nemesi vármegye, az universalis congregatio, amely 1848ig működött. Az 1870. évi XLII. törvénycikkel létrehozott megyék már egészen más szerepet töltöttek be. Megint más volt a megye funkciója 1950 és '90 közö tt, 1990 óta pedig olyan megyék működnek Magyarországon, amelyek korlátozott jogosítványokkal rendelkeznek. A megyei jogköröket ezért nem az egyházmegyei rendszer visszaszorítása idézte elő. Az előidéző alapvető ok az volt, hogy a községi önállóság kiszéle sítése követelte meg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a megyei jogosítványok nagyfokú korlátozását. Köszönöm a figyelmet. Később még erre a témakörre, ha lehetőség nyílik, visszatérnék. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Jó napot kíváno k! Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra következik Vincze László úr, a Független Kisgazdapárt képviselője. VINCZE LÁSZLÓ (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés az önkormányzatokról szóló '90. évi LXV. törvé nyben foglalt meghatalmazás alapján '99ben rendezte a területszervezési ügyekkel kapcsolatos intézkedéseket. Az akkori törvény módot adott arra, hogy az egyes települések a területükkel határos másik megyéhez való átcsatolásukat kérhessék, ha ez az átcsat olás a település fejlődésére, illetőleg az ott élő lakosság többségére nézve előnyökkel jár. A '99. évi XLI. törvény 7. §a részletesen meghatározza, hogy mi szükséges a területátcsatolási kezdeményezéshez, valamint azt, hogy az átcsatolás milyen módon val ósítható meg, hiányzik azonban egy dolog, amelynek következtében ki kell kérni az érintett települések választópolgárainak véleményét is. Bizonyos szervezetek, amelyek az átcsatolással szintén érintve vannak, véleményét be kell szerezni a kérelem felterjes ztését illetően. A területátcsatolás azonban olyan fontos egy adott
