Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 28 (243. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
3224 Ennek egyetlenegy példájára térnék vissza, ami szemlélteti, hogy mi folyik itt. Ma szerda van, ma reggel is hallottuk a Kossuth rádióban Orbán Viktor miniszterelnököt. Tegnap kedd volt, méghozzá a minden negyedik kedd, tehát láthattuk a közszolgálatinak nevezett televízióban Orbán Viktor miniszterelnököt. Az Európai Unió jelenlegi tizenöt tagországában nem fordu lhat elő az, ami Magyarországon két és fél éve folyik, nevezetesen, hogy a miniszterelnök, a hivatalban levő miniszterelnök hetente szólal meg egy neki fenntartott műsoridőben a rádióban, és most már több mint egy éve, ha jól emlékszem, havonta egy neki fe nntartott külön műsoridőben a televízióban. S amikor én erre a költségvetési bizottság múlt heti ülésén rákérdeztem, hogy hogyan gondolják ezt, akkor Kondor Katalintól, a Rádió elnökétől azt a választ kaptam, hogy a mindenkori magyar miniszterelnöknek ninc s párja. Addig, amíg hivatalban van, addig nincs párja, nincs ellentettje. Ez egy parlamentáris demokráciában, ahol a miniszterelnök a kormánytöbbség politikai vezetője, akivel szemben áll az ellenzék politikai vezetője, egy parlamenti demokráciában Nyugat on ez elképzelhetetlen. Ez a rádióelnöki kijelentés is mutatja, hogy a Rádió és a Televízió ma a Fideszkormány politikai szócsöve. Ezért nem eurokonform a mai Magyarország. Köszönöm szépen. (Mécs Imre tapsol.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kormány nem kíván r eagálni az elhangzottakra - továbblépünk. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Mécs Imre képviselő úr, szintén Szabad Demokraták Szövetsége. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Dr. Brusznyai Árpád emlékezete. A Brusznyai család nem volt g azdag, a két fiúnak magántanítványokat kellett fogadnia, hogy továbbtanulhassanak. Kitűnő tanuló volt, érettségi után Budapestre került, az Eötvös Kollégium utolsó coetusára, göröglatintörténelem szakos tanári diplomát szerzett és doktorált. Moravcsik pr ofesszor ott tartotta tanársegédjének, de amikor Rákosiék pap bátyját több évre internálták, édesapját pedig börtönbe zárták, távoznia kellett. A váci püspök sietett segítségére, és óraadó tanár lett a papneveldében. 1952ben sikerült a veszprémi Lovassy G imnáziumba kerülnie, ahol tárgyai mellett előadásokat tartott, énekkart szervezett, tudományos munkát folytatott. Az Iliász és az Odüsszea latingörög szavait hasonlította össze, eredményeit szaklapokban publikálta. 1952ben találkozott Honti Ilonával, meg szerették egymást. Így emlékezik özvegye az első találkozásra: "Egyszer csak jön ez a tanárember. Magas termete volt, ragyogó bőre, mint az őszibarack, ekkora nagy kék szemei és gyönyörű szőke, mézszínű haja. Elkezdtünk beszélgetni, tátott szájjal hallgatt am. Azt mondtam édesanyámnak, egy ilyen emberhez akarok férjhez menni." A szerelem kölcsönös volt, és mély szeretetté sűrűsödött. Két év múlva kisleányuk megérkezett Istentől, Margitkának keresztelték. Kicsi leányát görög memoriterre tanította, s mikor a b írósági tárgyalás szünetében a hároméves kisleány odaszaladt hozzá, görög verseket skandált szakadatlanul. Akkor látták utoljára Brusznyai Árpádot boldognak. Kicsit előreszaladtam... 1956 napjaiban a megyei forradalmi tanács tagjává, utóbb elnökévé választották. A megyében és Veszprémben rendet tartott, nem voltak atrocitások, egyetlen kommunistának vagy ÁVHsnak sem esett bántódása, ami nagyrészt az ő higgadtságának és személyiségének volt köszönhető. Pap János félelmében kérte, hogy zárassa börtönbe, Brusznyai erre nem volt hajlandó, és megnyugtatta a párttitkárt, haja szála sem fog meggörbülni. Pap ezután a szovjet támaszpontra menekült, ahonnan elküldték, hogy egy kommunistának a né p között a helye. Mindezeket nem tudta megbocsátani, s amikor a minden szempontból nagyszerű embert életfogytiglani börtönre ítélték, Pap a megye kommunistáinak nevében levelet írt a Legfelsőbb Bírósághoz, presszionálva azt a büntetés súlyosbítására. '58. január 7én a Szimler János vezette Legfelsőbb Népbírósági Tanács eleget tett Papék sürgetésének, sokszoros törvénysértéssel halálra ítélték Brusznyai Árpádot, ugyanők