Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 27 (242. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló 107/1995. (XI.4.) Ogy. határozat megvalósulásáról szóló beszámoló; a felsőoktatás fejlesztésének kiemelt céljairól szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BALCZÓ ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
2972 feltételű világbanki kölcsön. Utóbb kiderült az éves költségvetéseknél, hogy ez se mminemű garanciát és kötelezettséget nem jelent a magyar kormányzat számára, főleg akkor, amikor az is kiderült, hogy például a kötvénypiacon sokkal kedvezőbb feltételekkel lehet kölcsön hitelforrásokhoz jutni, mint amit a Világbank adott volna. Másrészről kiderült, hogy olyan módon szólt bele a Világbank ezekbe a fejlesztési programokba, amely már az autonómiát veszélyeztette. Ezért természetesen egyetértünk abban, hogy ez a szerződés felmondásra kerül, és csak reményeink vannak, hogy a felsőoktatási fejle sztési programban pótlólag és utólag megvalósul mindaz, aminek már meg kellett volna történnie. A sorrend hibás. A feltételek megteremtése nélkül jutott be ez a nagy hallgatói létszám a felsőoktatás rendszerébe, az intézményhálózatba, és most utólag próbál juk ezeket a feltételeket megteremteni. Természetesen külön kell beszélni a személyi feltételekről, az egzisztenciáról, arról, hogy a jelenlegi jövedelem biztosítjae az oktatók számára a kiegyensúlyozott értelmiségi lét és a hivatás feltételeit. El kell i smernünk az előrelépést, azonban azzal a megfogalmazással megint nem tudunk egyetérteni, amely a következőképpen hangzik: "A garantált oktatói bér a következő kinevezési fokozat elérésére ösztönző belső dinamizmusa révén - az ágazat értékeinek és érdekeine k megfelelően - a minőségi munkát, a felívelő oktatásikutatói életpálya megvalósulását támogatja." Nos, hadd mondjam el, a jelenlegi főiskolai oktatói bérekben hogyan tükröződik mindez! Előrelépésnek, fontosnak tartjuk, hogy a tanársegédek kezdő fizetése növekedett, ez 92 ezer forint - nyilván bruttó összegeket mondok , más kérdés, hogy ez is a nemzetgazdasági átlag alatt van. Mi ez a belső dinamizmus? Komoly szakmai feltételeknek kell eleget tenni, hogy valaki átlépjen a következő kategóriába. Ez azt jel enti, hogy egy kezdő tanársegédhez képest egy tízéves gyakorlattal, a megfelelő feltételek teljesítésével rendelkező főiskolai adjunktus 103 500 forintot kap, vagyis tíz év után - a jelenlegi szintet nézve , mondjuk, 6500 forinttal több a haza vitt vagy á tutalt pénze. Fel kell tenni a kérdés: hol van ebben ösztönző dinamizmus? Számításaink szerint a felsőoktatás konszolidációja, ami alatt azt értem, hogy az oktatói bérek olyan mértékben növekedjenek meg, amire volt példa e kormányzati ciklus alatt, 70 száz alékkal a jelenlegi szinthez képest, és ez már valóban lehetővé tenné a hivatásnak olyan gyakorlását, hogy nem mindenfajta másodállással kellene a feltételeket megteremteni. Nos, ez a 70 százalékos emelés, beleértve az oktatást segítő fontos, nem oktató do lgozók bérét is, terhekkel együtt mintegy 30 milliárd forintot tenne ki. Ezen el kellene gondolkodni, hogy annyi mindent konszolidáltunk az elmúlt évtizedben ebben az országban, vajon a felsőoktatás konszolidációja nem érie meg ezt a 30 milliárd forintot. Végezetül hadd térjek ki egy részletkérdésre, amelynek azonban a súlya nagy. A beszámolónak van egy külön rövid pontja, amely a tanító- és a tanárképzés fejlesztésével foglalkozik. Ezt azért tartjuk kiemelten fontosnak, mert az erkölcsi nevelésnek, a nemz ethez tartozás érzésének, a szolidaritásnak a kialakulása bizony vagy a családban kell hogy megtörténjen, vagy az iskolában. Jó, ha ez egymást erősítően történik meg, de adott esetben a család helyett kell ennek a feladatát az oktatásnak vállalni, és nyilv án a tanítók, a tanárok képzése ebből a szempontból kulcskérdés. Amikor erkölcsi nevelésről beszélünk, sokszor szlogennek tűnik, hadd említsek meg egy statisztikát, amely a Népszabadságban jelent meg: "Hit, erkölcs példaképek nélkül?" A 814 éves korosztál yban végeztek egy felmérést, a legfontosabb emberi tulajdonságok alatt mit tartanak, és ki miben hisz. A legfontosabb emberi tulajdonságok közül a felsorolt tizenötből - nyilván többet lehetett kijelölni - az első az erős, a második az ügyes, a harmadik a ravasz, a negyedik a talpraesett. Az okos a tizedik helyen áll, a jóindulatú a tizenötödik, a szorgalmas a tizennegyedik. Ki miben hisz? Első helyen a sok pénz - 81 százalék; a második helyen Amerika - 42 százalék jelölte meg; a harmadik a leleményesség, a negyedik a külföldi lehetőségek; a munka középen van. Amikor hitről beszélünk, azt is gondolhatnánk, valóban ott volt a lehetőségek között Isten,
