Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 27 (242. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló 107/1995. (XI.4.) Ogy. határozat megvalósulásáról szóló beszámoló; a felsőoktatás fejlesztésének kiemelt céljairól szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BAZSA GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2961 növekvő költségvetési támogatás nagy hányadát elvitte a bérfejlesztési kötelezettség, aminek természetesen lehet egy szempontból örülni, bár igaz az előbb elmondott megállapítás, hogy ez messze nem fedezte a központi támogatást. A dologi kiadások ennek következtében fokozatosan csökkentek, és az intézmények is mét csak arra kényszerültek, amit lehet költséghatékonyságnak nevezni, csak egy határon túl már a minőség rovására megy, hogy a saját bevételek összege az előző évihez képest - 2000re vonatkozik a megállapítás - dinamikusan, szép a jelző, 36 százalékkal n őttek, miközben a központi költségvetési támogatás összesen 6 százalékkal. Tehát megint saját erőre kényszerültek támaszkodni az intézmények. Úgyhogy az az eredeti elképzelése, megfogalmazása a kormányzatnak, ami a '98as kormányprogramban úgy szólt, hogy a jövő Magyarországának versenyképessége a ma felsőoktatásától függ, ugyan igaz, de a végeredmény mégiscsak az - és ennek eredendően örültünk volna, de nem így lett, mert a '982001 közötti időszak nem azt tükrözte, hogy a jövő kulcskérdésének kezelte voln a a kormány a felsőoktatást , hogy az elmúlt három évet elsősorban a halogatások és az elmaradt fejlesztések jellemezték. Természetesen el kell ismernünk, hogy most egyrészt indulnak infrastrukturális beruházások, másrészt vannak tervek az említett világb anki és egyébként általában a felsőoktatásfejlesztési programnak nevezett elképzelések megvalósítására, de ezek megint még csak kezdeti stádiumban vannak. Akár az előbb is említett kreditrendeletet, akár az egységes tervezett felvételi rendszert mondom, e zek rendelet formájában ugyan megvannak, de végül is még nem hatnak. Itt is hároméves elmaradás van, amit sajnos nem lesz könnyű behozni, vagy egyáltalán nem is lehet behozni. A finanszírozásról már szóltam. A rendszer, amit a kormány hároméves jelentésébe n fejlesztett rendszernek minősít, semmivel nem jobb a korábbinál. Vannak olyan elemei, amelyek minőségi paraméterek, teljesítménymutatók alapján lehetővé tennék, hogy ezek a jobban teljesítő, magasabb színvonalat produkáló intézmények nagyobb támogatását eredményezzék, de ezek olyan kis hányadot képviselnek, ami nem nyilvánul meg ebben a többletben a minőség elismerésében. Az a tény, hogy a hallgatói normatívák, mármint a képzési és működési normatívák lényegében nem nőttek, csak újrarendeződtek, teremtve ezzel nagy feszültségeket a különböző intézmények között és a különböző intézményeken belül is, nagyon sok problémát vet fel. Azt kell mondani, hogy ennek eredményeképpen - ismét nem saját megállapítást mondok, kormányjelentést olvasok - komolyabb likvidit ási probléma az alábbi intézmények esetében jelentkezett: Miskolci Egyetem, Szent István Egyetem, Semmelweis Egyetem, Pécsi Egyetem. (10.40) Felügyeleti szervi intézkedést igényelt az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Közgazdasági és Államigazga tási Egyetem. Ez, tisztelt Ház, a magyar egyetemek fele, ezek mind nagy intézmények, a magyar felsőoktatás zászlóshajói, és ezek a tények - még egyszer mondom, kormányjelentésből idéztem - komoly finanszírozási gondokat és feszültségeket tükröznek. Azt mon dja magyarázatként ez a beszámoló, hogy a hallgatói létszám dinamikus növekedése, ennek következtében a feladatok bővülése, valamint az infláció, az árvízkárok miatti elvonás kedvezőtlenül hatott az intézmények pénzügyi helyzetére. A hallgatói létszám növe lése egy normatív finanszírozási rendszerben természetesen azt jelenti, hogy több hallgató - több támogatás. Ezek szerint akkor tényleg nem ez következett be, és az árvízi elvonást nyilvánvalóan mindenki megérti, akkor tudomásul vettük, hogy a felsőoktatás is vegye ki a részét e nehéz helyzet megoldásából, de hogy ezt szerkezetbe beépíteni, a következő évi költségvetést ennyivel kevesebbről indítani, ezt már teljesen inkorrektnek tartjuk, hiszen semmi sem indokolja, hogy az egyszeri támogatást rendszeres el vonássá alakítsuk át. Egypár szó, mondat az új irányelvekről, a felsőoktatás fejlesztésének kiemelt céljairól. Azt mondhatom ismételten, hogy alapjaiban mi ezekkel a célokkal egyetértünk, minthogy örömmel nyugtáztuk, hogy azokkal az érté kekkel, amelyeket a '95ös országgyűlési határozat tartalmazott, a jelenlegi kormányzat is egyetért. De az itt megfogalmazott öt, meglehetősen általános, meglehetősen
