Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 27 (242. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló 107/1995. (XI.4.) Ogy. határozat megvalósulásáról szóló beszámoló; a felsőoktatás fejlesztésének kiemelt céljairól szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási miniszter, a napirendi pont előadója:
2950 magyar felsőokta tásban a tanító- és tanárképzést leíró képzési követelmények szerint, a közoktatási törvénnyel összhangban folyik a képzés. Megvalósult a pedagógusok általános és kötelező továbbképzése. Ezzel kapcsolatosan létrejött egy akkreditációs rendszer. Az elmúlt i dőszakban mintegy 65 pedagógus szakirányú továbbképzés követelményeit hagyta jóvá elődöm, valamint a pedagógusszakvizsga képesítési követelményeit is jóváhagytuk. Tizenegyedik pontként az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről szeretnék szó lni, amit - ha megengedik - csak felsőfokú szakképzésként említek. Azt képzelem, az elnevezés hosszúsága is szerepet játszott abban, hogy ez a képzési forma nem igazán sikeres a magyar felsőoktatásban. A felsőoktatási hallgatói keretszámok megállapításakor mindig törekedtünk arra, hogy ebben a képzési formában jelentősen növeljük a hallgatói létszámot. Növekedett is a hallgatói létszám, nem terveinknek és igényeinknek megfelelően azonban. Ez a képzés szervesen integrálódik ugyan a felsőoktatási intézmények képzésébe, mégsem jelentkeztek annyian erre a képzésre, hogy ez a képzés elérte volna azt a létszámbeli szintet, amely az országgyűlési határozatban és a mi terveinkben is szerepel. Azt gondolom, hogy erre a képzésre a következőkben is kiemelt figyelmet ke ll fordítanunk, hiszen a jól képzett munkaerő képzésében ennek a képzési formának különös jelentősége van. Az országgyűlési határozat tizenkettedik pontja a tudományos kutatásról szól. Magyarországon a tudományos fokozattal rendelkezők mintegy 70 százaléka felsőoktatásban dolgozik, ebből következően a felsőoktatás jelenti a hazai tudományos kutatás fő szellemi bázisát. Magyarországon a tudományos kutatást végzők túlnyomó többsége valamilyen formában kapcsolódik a felsőoktatáshoz. Ezen a területen a felsőokt atási intézmények és a kutatóintézetek, akadémiai kutatóintézetek példaszerű együttműködése valósult meg. A hazai felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek együttműködésének egyik fontos területe a doktori iskolákban való közreműködés. Azt gondolom, hog y a doktori iskolák a felsőoktatási intézmények sikerterületei. Ezek jogilag a felsőoktatási intézményekhez tartoznak, ugyanakkor teljes mértékben használják azt a szellemi bázist, azt a műszerbázist, amely a magyar kutatóintézetekben működik. A doktori is kolák és a tudományos fokozatok értékét tekintve elmondhatjuk, hogy a doktori képzések színvonala mindenütt eléri az akkreditációs követelményeket. A doktori iskolák működését részletesen szabályozza a kormány vonatkozó rendelete. Azt gondolom, hogy a dokt ori iskolák fokozott támogatása a felsőoktatás fejlesztésének, finanszírozásának egyik kiemelt területe kell legyen. Az országgyűlési határozat foglalkozott az oktatók bérezésével, az oktatókkal szemben támasztott minőségi követelményekkel. 2001. január 1jétől a kormány a felsőoktatásban új bérrendszert alakított ki. Ezzel a felsőoktatásban dolgozók bérezése és előmenetele elkülönült a felsőoktatás viszonyaira nehezen alkalmazható közalkalmazotti illetményrendszertől. A garantált oktatói bér, a kötelező ki nevezési fokozat elérésére ösztönző belső dinamizmusa révén - az ágazat érdekeinek és értékeinek megfelelően - a minőségi munkát, a felívelő oktatóikutatói életpálya megvalósítását támogatja. A kormány az új bérrendszerrel jogilag is összekötötte a felsőo ktatási oktatók és kutatók bérét; ezzel a magyar tudományosság régi vágya teljesült. Az új bérrendszer kiegészítő elemként 2001ben oktatói, posztdoktori ösztöndíjrendszert is létrehoz, a Békésy- és a Széchenyiösztöndíjat. Végül a habilitációs eljárás sza bályairól szeretnék néhány szót szólni. A habilitációs eljárás szabályait egyetemeinken mindenütt kidolgozták. A habilitációs eljárás rendje kialakult, a magyar felsőoktatásban gyorsan elfogadottá vált az európai felsőoktatásban mindig is rangot adó, minős éget jelző habilitáció intézménye.
