Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint az 1998. január 1-je és december 31-e közötti időszakokban végzett tevékenységéről szóló beszámoló; a Közbeszerzések Tanácsának a köz... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - PERLAKI JENŐ (Fidesz):
294 A törvény további alakítására az eddig felhalmozott tapasztalatok alapján kerül sor, a dolognak ezt a részét megnyugvással akár el is fogadhatjuk. A lényeg azonban ebből az aspektusból kimarad. Jelentős a közpénzek elköltésének eddig is tapasztalt olyan köre, amelyek értékben kiugróan magasak, tehát nagy a tét. Ezeket szervezési, pénzügytechnikai módszerekkel, a jog határáig elmenve a FideszkisgazdaMDFkormány és koalíció a közbeszerzési törvényt megkerülve, így a nyilvánosság kontrollját is kizárva valósítja meg. Abban nincs vita köz tünk, hogy a tördelt szerződésekkel megkerült közbeszerzési törvény vagy az árkartellek kialakulása és széles körű alkalmazása rontja a költségvetési intézmények gazdálkodásával kapcsolatos közmegítélést és rontja hazánk külső megítélését is. Abban van köz tünk probléma - és ez a mi véleményünket befolyásolta és meghatározta , hogy amennyiben a közbeszerzési törvénynek nemcsak a tételes előírásait, hanem deklarált célját is követelményként érvényesíteni akarjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy például mind az Országimázs Központ, mind az M3as, M7es autópályaépítés olyan fejlesztési cél, amelyek költségvetési pénzeket használnak fel, ezért joggal felveti a nyilvánosság, az ellenőrizhetőség követelményének érvényesítését, a parlament kontrollszerepének javítás át. Az Európai Bizottság 2000. évi értékelésében szereplő idézetet szeretnék elmondani. "A jogi szabályozás harmonizációja terén a közbeszerzés megfelelő módon előrehaladt, de az értékhatárok, a határidő, a kivételek, az értékelési kritériumok területén to vábbi erőfeszítésekre van szükség." Másutt a jelentés így fogalmaz: "Továbbra is alapkövetelmény marad a hatály alóli kivételek körének csökkentése, a hatékony verseny, az átláthatóság, az egyenlő elbánás biztosítása." Ez ugyanis az Európai Unió közbeszerz ési filozófiájában a korrupció melegágya lehet. A jelentés konkrétan is megfogalmazta: az autópályaépítés felgyorsítására tett erőfeszítések során - közbevetőleg jegyzem meg, hogy a döcögés az első két év mozdulatlanságához képest valóban jelentős gyorsít ást jelent - a magyar hatóságok nem alkalmazzák a nemzeti jog által megkövetelt szokásos közbeszerzési eljárást. Az előminősített szűk vállalati körből választották ki a tárgyaló partnereket, ezzel az átláthatóság hiányát sugallva és a korrupció benyomását keltve. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, ehhez külön kommentár nem szükséges. Fontos megoldandó feladat a közbeszerzések ellenőrzése. A jelenlegi rendszerben sem az előzetes megelőző jellegű, sem az utólagos ellenőrzés rendszere nem épült ki. A közb eszerzési tanács erre nyilvánvalóan képtelen. Az Állami Számvevőszék sem képes teljeskörűen, még az utólagos ellenőrzési feladatoknak sem eleget tenni. A jelentés információs igényünket kielégítette. A közbeszerzésekkel kapcsolatos dilemmáinkat, kételyeink et azonban nem tudta eloszlatni, ezért tartózkodással szavaztunk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem ismételten, hogy vane még olyan bizottság, amely indokolni kívánja saját véleményét. (Senki sem jelentkezik.) Nincsen. Tisztelt Képviselőtársaim! Most az írásban előre jelentkezett képviselők következnek felszólalásra, a napirendi ajánlás értelmében 1515 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Perlaki Jenő k épviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából; őt követi majd Keller László képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt frakciójából. Öné a szó, képviselő úr. PERLAKI JENŐ (Fidesz) : Köszönöm a szót az elnök asszonynak. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országg yűlés! A FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja a közbeszerzés kérdését és helyzetét abból a szempontból vizsgálja és értékeli, hogy nemzetünk számára mennyiben hasznosak a folyamatok, előreviszneke és mit kell tenni a törvényalkotásban azért, hogy Magyarország gyarapodását a
