Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 26 (241. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VARGA LÁSZLÓ (Fidesz):
2916 de összességében mind a két, il letve mind a három módosító javaslatot a jogharmonizációs menetben elfogadottnak és támogatandónak ítélem. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Miután több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem... (Várhegyi Attila: A szavazást megelőzően.) Csak a szavazást megelőzően kíván a kormány képviselője reagálni az elhangzottakra. A módosító javaslatokról a következő ülésünkön határozunk. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt napirend utáni felszólalásokra sor kerülne, a korábbi bejelentés szerint lezárom a NATOirányítás alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó műveletekhez történő magyar hozzájárulásról szóló országgyűlési határozati javaslat; a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat, valamint a vál asztási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat általános vitáját. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásokra kerü l sor. Elsőként megadom a szót Varga László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőjének: "Harmadik évezred irányító eszméi" címmel, a Házszabály rendelkezései szerint ötperces időkeretben. DR. VARGA LÁSZLÓ (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlé s! A borzalmas szenvedéseket okozó második világháború végén és a fasizmus megszűnésével az emberiség békét és szabadságot kért. A béke jegyében született meg az Egyesült Nemzetek Közgyűlése, amelynek a feladata, hogy az egész világon megőrizze a békét, és az erőszakot megállítsa. A szabadság szellemében született meg az egyetemes emberi jogok kiáltványa, amely a világ minden polgára részére igényli az egyetemes emberi jogok gyakorlását. Ezek a jogok, amelyek ma már a harmadik évezred irányító eszméi is let tek, tömören: a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési és egyesülési jog, továbbá az ember személyes méltóságának a megbecsülése, egymás iránt a jogainkat a testvéri szellemben teljesítsük, az esélyegyenlőség, a szociális igazságosság, amely nem a t ehetséges, tisztességes gazdagok ellen, hanem a szegénység megállítására és a nélkülözés megszüntetésére szól. Sajnos, hazánk a szovjet megszállás és a kommunista rémuralom miatt ezeket a jogokat fél évszázadig gyakorolni nem tudta; a béke helyett a megszá llást, a szabadság helyett az elnyomást, a megértés helyett az üldözést, a szociális egyenlőséget és esélyegyenlőséget a pártigazolványok pótolták, és a nemzet hősei vagy bátrai, jellemei nem elismerést, kitüntetést kaptak, hanem sajnos börtönt vagy sokszo r kivégzést. Vége ennek a korszaknak, a Szovjetunió - ahogy már nemzetközileg is többen megállapítják: ebben az 1956os magyar forradalom és szabadságharcnak nagy része volt - összeomlott, és a kommunizmus maga is a fasizmus mellé, a politikai temetőbe ker ült. Nekünk az a kötelességünk a parlamentben, hogy ezeknek a jogoknak a biztosítását minden magyar részére biztosítsuk a legkisebb településtől a fővárosig, s lehetőleg az iskolákban is tanítsák, hogy a fiatalság már ifjú korában magáévá tegye, hogy mik a zok a jogok, amelyek hozzájárulnak hazája szabadsága és békéje megerősítéséhez. Ezek között a jogok között nagyon nehéz fontossági sorrendet fölállítani, én mégis egyet kiemelek, és ez az, hogy a jogainkat mások, honfitársaink iránt a felebaráti szeretet s zellemében gyakoroljuk. Ezt nemcsak azért mondom, mert kereszténydemokrata vagyok, hanem a körülöttünk zajló tények, a nemzetközi terrorizmus igazolják, hová jut az az ország, ahol a polgárok a mások jogait nem tisztelik. Továbbá nincsen abszolút jog, nem létezik; minden embernek, minden
