Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint az 1998. január 1-je és december 31-e közötti időszakokban végzett tevékenységéről szóló beszámoló; a Közbeszerzések Tanácsának a köz... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
287 Közbeszerzések Tanácsa, másrészt az Igazságügyi Minisztérium, harmadrészt pedig a parlament közbeszerzések hatályosulását vizsgáló bizottsága is foglalkozik a kérdéssel. Ugyanis az eddig rendelkezésre álló információk alapján világosan érezhető, hogy a t örvény, bár képes volt szabályozni az EUs elvárásoknak megfelelően a korábbi kaotikus állapotokat, de ezzel együtt sajnos jó néhány káros hatása is van. A közbeszerzés nemhogy csökkentette volna a beszerzési árat, hanem maga gerjesztette azt a döntően kar tellesedési folyamatot, amely érezhetően árfelhajtó hatású volt. Elég, ha csak a korábban állami és önkormányzati útépítésekre gondolunk. Azokban az esetekben, ahol a magyar piacon még nincs vagy nem volt kellő számú hazai versenytárs, hanem döntően néhá ny multinacionális cég tartotta kezében a piac jelentős hányadát, a törvény önmagában generálta a pályázók versenyt helyettesítő megegyezési szándékát. Rugalmatlan is a törvény, ezáltal számtalan esetben nem a legjobb, hanem a törvény szerint összességében legjobb ajánlatot kell a kiírónak elfogadni, és sokszor ezek köszönő viszonyban sincsenek egymással. A jogorvoslati eljárás megléte, bár fontos és szükséges eleme a versenynek, de a jelenlegi mechanizmus alkalmas egy tisztességes versenyben elnyert beruhá zás megkezdésének fékezésére, amely önmagában a nyomásgyakorlás eszköze lehet a nyertes pályázóval szemben, például alvállalkozói oldalról. Az eljárási rend már önmagában is olyan hosszú, hogy egy önkormányzat számára komoly gondot jelenthet egy adott költ ségvetési évben egy komolyabb beruházás elkészítésére. Az értékhatár pedig jóval az EUs gyakorlat alatt van, ennek jelentős mértékben történő felemelése indokolt és elengedhetetlen. Látszik tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy az előttünk lévő beszámoló kapcsán számos komoly, nagy szakmai kihívást jelentő problémáról is lehetett volna beszélni ellenzéki oldalról is. Sajnos tényként kell azonban megállapítani, hogy erre kísérlet sem történt; az SZDSZ és az MSZP azt kérte számon az anyagon, aminek nem is k ellett volna benne lennie. A hangnem tehát nem változott, és attól félek, hogy a választások végéig már nem is fog. Pedig lenne néhány olyan ügy, amiért érdemes lenne közösen dolgoznunk. Mi a magunk részéről továbbra is készen állunk erre. A bizottság vége zetül 17 igen szavazattal, 9 nem ellenében a beszámolót általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem a kormány jelen lévő képviselőjét, kíváne hozzászólni. (Jelzésr e:) Megadom a szót Hende Csaba államtitkár úrnak. DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzési törvény preambulumában megfogalmazott és szabályrendszerében tükröződő alapv ető célja, hogy elősegítse, illetve biztosítsa a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, széles körű, nyilvános ellenőrizhetőségét, a verseny tisztaságát és az államháztartás kiadásainak ésszerűsítését. A törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosításra hivatott Közbeszerzések Tanácsának egyik fontos feladata az Országgyűlés évenkénti tájékoztatása, különösen a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint tevékenységéről. Az elmúlt évek közbeszerzési tapasztalatait és a tanács tevékenységét összegző beszámolók figyelemre méltó megállapításai közül kiemelném a következőket: 1. Jelentősen növekedett a közbeszerzési eljárások összértéke. (12.40) Másodszor: különösen fontosnak tartom, hogy a közbeszerzési törvény 1999. évi módosítása eredményeként a közbeszerzési eljárások összértékén belül jelentősen növekedett a széles körű nyilvánosságot és átláthatóságot biztosító úgynevezett nyílt eljárások részesedése.
