Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az ügyrendi bizottság általános érvényű és eseti jellegű állásfoglalásáról: - Mentelmi ügyről - Gyorsíró-világbajnokság eredményéről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
29 Viszont itt van közöttünk a véleménykülönbség, tisztelt képviselőtársam, hogy mit kell majd csinálni 2011 után annak érdekében, hogy a magyarok kezében maradjon a termőföld. Én azt mondom önnek is és az önnel hasonló véleményen lévőknek is, hogy nem lesz módunk, ezért nem is erre kell törekednünk, hiszen ha nem lehet, akkor nem arra kell törekednünk, hogy egy által ános tilalommal tiltsuk el a külföldieket a magyar termőföld megvásárlásától; ez a lehetőség nem lesz majd a kezünk ügyében. Más megoldásokat kell találni - vannak más megoldások. A tisztelt Ház tárgyalni fog olyan törvénymódosításokat, amelyek ebbe az irá nyba visznek bennünket. Nekem nem nagyon van kétségem afelől, hogy az önök parlamenti frakciója e javaslat legfontosabb pontjait támogatni fogja, még akkor is, ha önmagában nem tartja majd kielégítőnek és elégségesnek. De azért szeretném kérni önöket, hogy a helyben lakó gazdák elővásárlási jogát, a nemzeti földalap elővásárlási jogát illetően - ezek olyan eszközök, amelyeket ön kívánatosnak tart, ha jól értettem - azért kapjuk majd meg a támogatásukat. Megfontolandó mindaz, amit képviselőtársunk mondott a világgazdaság változásáról és a magyar gazdaság ebben elfoglalt helyéről. Magam is úgy gondolom, hogy van ciklikusság a világgazdaság fejleményeiben, és ezért Magyarországnak fel kell készülnie arra a helyzetre is, amikor éppen - ahogyan valaki mondta - a "hun kerék, hun talp" kérdésében éppen a "hun talp" állapotában lesz a magyar gazdaság. (Dr. SzentIványi István nevet.) Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság önerőből való növekedési forrásait működésbe kell hozni. Tehát nem reménykedhetünk csak a külföl dről ide érkező tőkében, amely nagyon fontos, és nekünk úgy kell egy nemzeti vállalkozókat támogató politikát folytatni, hogy közben ne sértsük a külföldről ide beruházni akaró, és a mi szempontunkból, a nemzetgazdaság szempontjából nézve jó helyre, jó cél ból beruházni akaró külföldi tőkét. Vagyis amikor majd ezek a beruházások esetleg kisebbek lesznek, mint ma - bár megjegyzem, ezek most még mindig nőnek Magyarországon; ha valaki a mögöttünk hagyott egy esztendőt megnézi, az utolsó öt év legjobb számait lá tja a Magyarországra történt direkt beruházások szempontjából, tehát ami zöldmezős vagy korábbi beruházás bővítése, nagyon régen nem mértünk ilyen jó számokat , lesz majd olyan időszak, önnek igaza van, amikor ez visszább esik, akkor nekünk a saját erőből való növekedés forrásait már mozgásba kell hoznunk. Ha a Széchenyitervet jól olvassa valaki, akkor ezt kiolvashatja belőle. A lakásépítéseket, ha valaki jól olvassa, akkor láthatja, hogy ez bizony a gazdasági növekedésnek nagyon fontos motorja. Ha megnézi a tizenöt éves gyorsforgalmi útprogramot, az is - azon túl, hogy fontos dolog, hogy utak épüljenek - egy belső gazdasági motor, amelyet működésben kell tartanunk, illetve meg kellett indítanunk. Tehát ilyen szempontból a Széchen yiterv válasz; én elfogadom, hogy nem kielégítő és nem teljes körű válasz az ön felvetésére, de egy olyan válasz, amelyet a kormány próbál nemcsak kitalálni, hanem működtetni is. Hasonlóképpen nem volt módom arra, hogy beszéljek önnek, önök előtt arról, h ogy azért a határon túli területeken is érdemes a magyar vállalkozók számára esélyeket és lehetőséget teremteni. Amikor a román miniszterelnökkel találkozhattam Erdélyben, akkor ott egy ötpontos gazdasági természetű csomagot javasoltam neki. A román kormán y még ezekben nem foglalt állást, de ezek között nagyon sok a közös beruházást elősegítő gazdasági javaslat. Hasonlóképpen, amikor Palicson találkoztam Szerbia miniszterelnökével, ott is előterjesztettünk egy ötpontos gazdaságfejlesztési csomagot, amely ar ról szól, hogy nemcsak a magyar nemzetgazdaság motorjait kell működésbe hozni, hanem a környező területek gazdasági potenciálját is mozgásba kell hozni, és ez nekünk ugyanúgy érdekünk, mint a románoknak és a szerbeknek. Ezért lehet velük közös érdekek ment én találni gazdasági együttműködést Erdélyben éppúgy, Bukarestben éppúgy, mint a Vajdaságban, a Délvidéken vagy akár Belgrádban. Egy regionális politika is azt a célt szolgálja, amit az elmúlt három évben építgetünk, amilyen igényt ön megfogalmazott. Mi is sokat gondolkodtunk azon a kérdésen - szeretném, ha itt, az ország nyilvánossága előtt is szánnánk néhány mondatot erre , hogy vajon nem merítjüke ki egy nagyon gyors gyógyvíz- és gyógyturizmusfejlesztési programmal a Magyarország rendelkezésére álló s zinte egyetlen nagy
