Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 12 (240. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KISS PÉTER (MSZP):
2797 teljes mértékben semmibe veszik, ezzel nem segítik elő azt a folyamatot, ami alapján az Európai Unió olyanfajta követelményeket is támaszt Magyarországgal szemben a csatlakozás előtt, amely követelmények a hazai médiaviszonyok tisztázását is jelenti. A többiekről majd a k övetkező öt percben beszélek. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra megadom a lehetőséget Kiss Péter képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjáb ól. Öné a szó, képviselő úr. KISS PÉTER (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Fel lehet tenni azt a költőinek tűnő kérdést, hogy lehete olyan minimális bért előírni, amelyik alacsonyabb, mint a minimálbér. Nos, evvel a törvénnyel az vál ik lehetővé, hogy a közalkalmazottak részére elő lehet írni a 140 fizetési osztályból 65ben olyan alacsony béreket, amelyek alulmúlják a minimálbért. Ez történik meg akkor, ha az Országgyűlés a módosító indítványunkat nem fogadja el. Hatvanöt fizetési kat egóriában ugyanis a minimálbér lép életbe automatikusan, ha ez a mostani bértábla nem kerül módosításra. Ez azt jelenti, hogy azok az emberek - mintegy 340 ezren a közalkalmazotti körből , akik különféle életkorokban vannak, több évet teljesítettek, eltér ő képzettségűek, egészen főiskolai képzettségűig az általános iskolástól, ugyanúgy függetlenül attól, hogy hány éve dolgoznak és hogy milyen a képzettségük, milyen a teljesítményük, mire képesek, és milyen munkát látnak el, ugyanannyi bért fognak kapni, az az a minimálbért fogják kapni a következő időszakban, a bruttó 50 ezer forintot. Gondolom, nem kell utaljak arra, hogy az egészségügy válságjelenségei éppen leginkább a bérezés helyzetén tetten érhetők. Már ebben az évben is az egészségügyben dolgozók mint egy 40 százaléka minimálbérért dolgozik, függetlenül beosztásától, képzettségétől, az ott töltött időtől. A válság leírásának az egyik jelképe éppen az a torz bérrendszer, amely ugyanannyit, azaz minimálbért fizet mindenkinek, képzettségétől és erőfeszítés étől függetlenül. Ez a mostani bérrendszer bevezeti ezt a kérdést a szociális ágazatban, előhozza ezt az oktatásnevelés területén is, mintegy általánossá teszi a közszféra mindazon területén, ahol eddig még csak elképedve néztek arra a helyzetre, ami az e gészségügyben előfordulhatott, hogy mindenki, képzettségétől és teljesítményétől függetlenül minimálbért keres. Ennek a korrekciója, úgy gondolom, elemi szakmai érdekünk is, hiszen hogy adhatna ki a Ház olyan törvényt, amely legitimálna egy olyan bértáblát , amelyikben az A1 is és a hatodik fizetési osztályban, a főiskolai végzettség körében lévő F is ugyanazt a fizetést biztosítja; amelyik azt a helyzetet hozza tehát magával, hogy 140 fizetési kategóriából 65ben ugyanazt a bért keresik az emberek, a minimá lbért, jó esetben tehát, ha ezt a törvényt erősebbnek gondoljuk, mint azt a másikat, amelyik nem biztosítja a minimálbért sem ebben a 65 kategóriában. De induljunk ki abból a gyakorlatból, ami ebben az évben, ebben a 2001. évben is volt, miszerint legalább a minimálbért - függetlenül attól, hogy a bértábla ezt nem biztosította, nem írta volna elő - biztosították mintegy minimumként. Akkor is igazságtalan ez a rendszer, akkor is elfogadhatatlan, hiszen a közszféra, a közszolgálat leértékelését demonstrálná. Úgy gondoljuk, avval a javaslatunkkal, hogy az A1et, az első fizetési osztály első fizetési fokozatát feleltetjük meg a minimálbérnek, ezt a kérdést ki lehet küszöbölni. Azért is fontosnak tartom, hogy képviselőtársaimat meggyőzzem arról, hogy a korrektsé g, az elemi korrektség megkívánná, hogy az A1 legyen a minimálbér, merthogy talán, gondolom, most már lehet látni a minimálbér elhibázott emelésének a foglalkoztatási hatásait is. Vitatkoztunk egy évvel ezelőtt azon, hogy lesze foglalkoztatási hatása a mi nimálbér bérköltségekkel együtt történő emelésének, tehát hogy a munkaadók olyan terheket fognak kapni ezzel a minimálbéremeléssel, amely egyegy szférában nem teszi lehetővé a foglalkoztatás bővülését vagy egyáltalán a foglalkoztatást. Nos, az elmúlt egy évben többek között ennek az elhibázott, szerencsétlen, szerencsétlenül megtett
