Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - Az ülésnap megnyitása - Képviselő frakcióból történő kilépéséről - Frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők védelmi programjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP):
267 az állam biztosítsa a szabadlábon védekező szervezett bűnözés elől az érintett családok számára a megfelelő védelmet. Igen súlyos ügyekben elképzelhetőnek tartjuk, hogy ha az érintett családot a hatóságok idehaza nem tudják megvé deni, akkor új személyazonosság felvétele mellett az államnak biztosítania kell az érintett családok központilag szervezett emigrálását is. Ilyen esetben is biztosítani kell azonban a külföldön történő egzisztenciateremtés, a nyelvtanulás, továbbtanulás, v állalkozásalapítás, a megfelelő munkahelytalálás, lakásvásárlás és egyebek költségeit. A MIÉPfrakció a végső döntését a fenti kifogások miatt majd a módosító indítványok elfogadásának ismeretében fogja meghozni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (dr . Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az írásban előre jelentkezett felszólalóknak adom meg a szót, a napirendi ajánlás szerint 1515 perces időkeretben. Elsőként Balogh László úr, az MSZP képviselője köv etkezik. DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Nem vitatható, hogy erre a törvényre szükség van, alapvetően két ok miatt. A törvény megalkotásának egyik indoka az, hogy a bűnözés terén megjelenő új vagy fenyege tővé váló jelenségekre a jogalkotónak reagálnia kell. Márpedig a bűnözés egyre szervezettebbé és emiatt egyre veszélyesebbé válik. A szervezett, maffia jellegű bűnözés egyik velejárója a személyi bizonyítás erőszakos, megfélemlítésen alapuló támadása. Tehá t szükség van olyan eszközökre, amelyek hatásosabb védelmet biztosítanak egyrészt a tanúk, a tettestársak, másrészt a velük családi vagy más szoros kapcsolatban állók részére. Szükség van a szabályozásra azért is, hogy az állam védelmet tudjon nyújtani azo knak, akik olyan információk átadására képesek, amelyek birtokában az állam biztonsági, bűnüldözési és igazságszolgáltatási érdekei hatékonyabban érvényesíthetők. A szabályozás másik indoka az európai uniós jogharmonizáció. Az uniós országok joganyagának u gyanis része a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők védelmi programja. A nemzetközi bűnözés elleni harc hatékonyabbá tehető, ha ez a szabályozás a csatlakozni kívánó országok joganyagában is megtalálható. Szükséges tehát a törvény megalkotása. Az azonban tény, hogy a Ház az idevonatkozó joganyagról teljesebb képet kapott volna akkor, ha a tervezet a büntetőeljárási törvény és a büntető törvénykönyv módosításával együtt kerül az Országgyűlés elé. (11.00) Vegyünk egy példát a büntető törvénykönyvvel kapcsolatosan! Egyrészről tényleg szükséges a fenyegetett vagy más módon befolyásolni kívánt tanúk védelme, ugyanakkor indokolt lenne megváltoztatni a büntető törvénykönyv azon rendelkezéseit, amelyek a fenyegetőkre vonatkoznak, a fenyeget őket büntetik. A hamis tanúzásra felhívás, amely szokásos és tipikus bűncselekmény a tanúk befolyásolására, a legenyhébben büntetendő vétségek közé tartozik, ami miatt általában pénzbüntetés kiszabására kerül sor. Ha a tényállást módosítanánk és a büntetés t szigorítanánk, ezzel talán csökkenthető lenne a védelmi programba bekerülők száma. A büntető törvénykönyv módosításával kapcsolatos másik példám: a büntető törvénykönyv a hozzátartozók között nem sorolja fel a gyerek állandó felügyeletével megbízott szem élyt, a tervezet igen. A két jogszabályt nyilván összhangba kell hozni. A tervezet a büntetőeljárásban részt vevők között említi a tanú ügyvédjét. A hatályos büntetőeljárási törvényben ilyen nincs, ezért azt kell mondanunk, hogy itt se legyen. Majd ha beke rül a büntetőeljárási törvénybe, itt is lehet szabályozni, addig nem.
