Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 8 (238. szám) - Egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek összeférhetetlenségéről és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
2558 Nincs azonban vagyonnyilatkozattételi kötelezettsége számos más, részben kiemelkedő közjogi tisztséget viselő személynek, így például a köztársasági elnöknek, az alkotmánybíráknak, az országgyűlési biztosoknak, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzet i Bank vezetőinek, a polgármestereknek és az önkormányzati képviselőknek sem. Nem kell továbbá vagyonnyilatkozatot tennie jelenleg a közvagyonnal gazdálkodók jelentős részének, így többek között a közalapítványok, köztestületek vezetőinek, a közbeszerzési biztosoknak, az állami, önkormányzati támogatások döntéselőkészítésében részt vevő, egyébként köztisztviselőnek nem minősülő személyeknek. Jogos társadalmi igény ugyanakkor, hogy vagyoni helyzetéről minden jelentős közmegbízatást teljesítő, illetve közvag yonnal gazdálkodó személy egyaránt számot adjon. Ez az a bizonyos üvegzsebűség, amelyről oly sok szó esett már ebben a Házban az elmúlt tíz esztendőben, és az elhangzott szavakhoz képest oly kevés történt. Legfőbb ideje, hogy az Országgyűlés fontos és elha tározó lépéseket tegyen. A javaslat ennek érdekében a vonatkozó törvények megfelelő kiegészítésével kimondja az említett tisztségviselők vagyonnyilatkozattételi kötelezettségét. A törvényjavaslat szabályozási elve alapján a hatálya alá tartozó személyi kö rből fő szabályként azok, akik választással kerülnek az adott tisztségbe, az országgyűlési képviselőkhöz hasonló szabályok szerint tennék meg vagyonnyilatkozatukat. Azok vagyonnyilatkozattételét pedig, akik kinevezéssel nyerik el megbízatásukat, a köztisz tviselőkre vonatkozó szabályok határozzák meg. A javaslat a szabályozási módszert tekintve egyrészt utaló szabállyal rögzíti, hogy az adott köztisztviselő az országgyűlési képviselőkre vagy a köztisztviselőkre vonatkozó törvényi előírások szerint teszi meg nyilatkozatát. Emellett az adott tisztség jellemzői miatt szükséges eltéréseket - ilyen lehet például a nyilatkozat tételének időpontja vagy nyilvánossága, illetve az ellenőrző szerv - kifejezett rendelkezéssel határozza meg. Kiemelést é rdemel, hogy az önkormányzati képviselők és a polgármesterek tekintetében külön részletszabályok és mellékletként külön vagyonnyilatkozat került beépítésre a jogállásukat szabályozó, amúgy kétharmados törvénybe. Az önkormányzati területen kialakított szabá lyok az országgyűlési képviselőkre vonatkozó rendelkezések szerkezetét és tartalmát követik, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek jogállásából eredő sajátosságokhoz igazítva az előírásokat. A törvényjavaslatot előzetesen a lehető legszélesebb körben, minden érintett szervnek és személynek megküldtük véleményezésre. A tervezett szabályozással - és ezt nagyon szeretném hangsúlyozni - az érintettek messzemenőkig egyetértettek. Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíve skedjenek, mert a tervezett szabályozás a befolyásmentes és átlátható közszolgálat iránti jogos társadalmi igénynek kíván megfelelni azzal, hogy egységes elvek alapján teljes körűvé teszi a közhatalmi feladatokat ellátó, valamint a közvagyonnal gazdálkodó tisztséget betöltő személyek összeférhetetlenségére, illetve vagyonnyilatkozattételi kötelezettségére vonatkozó szabályokat. Kérjük tehát támogatásukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Rubovszky György úrnak, aki az alkotmányügyi bizottság állásfoglalását ismerteti. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság a törvényjavaslat általá nos vitára való alkalmassága tárgyában 2001. október 30án tárgyalt. A kormány előterjesztését követően megszólalt az Állami Számvevőszék képviselője is, és ő is felvetett két alternatívát. Két ellenzéki vélemény is hangzott el, arra nem kívánok kitérni, m ert hiszen a bizottság állított kisebbségi előadót is, csupán csak annyit szeretnék elmondani, hogy az ellenzéki vélemények meghallgatását követően a kormány reakciója, válasza alapján az alkotmányügyi
