Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PODOLÁK GYÖRGY (MSZP):
2512 megalapítva, de tulajdonosa, az MVM Rt. a piac legnagyobb szereplője. Ez a tulajdonos vajon hogyan biztosítja, illetve hogyan készíti fel a Mavir független, diszkriminációmentes működését? A törvényjavaslattal kapcsolatban általunk legsúlyo sabbnak tartott kifogások a fogyasztóvédelem területére tartoznak. Az első és legfontosabb, hogy a lakossági kisfogyasztók a piacnyitás előnyeiből, amíg a piacnyitás nem 100 százalékos, nem fognak részesülni. Azt azonban, hogy a piacnyitás körülbelül 30 és 100 milliárd forint közötti átállási költségeit ki fogja viselni, a törvényjavaslat szintén nem rendezi. Elfogadhatatlan, hogy az új szabályozás ezeket a költségeket az előnyökből kimaradó kisfogyasztókra terhelje. Szintén a fogyasztóvédelem tárgyköréhez tartozik az árszabályozás kérdése. A kormány gyakorlata jelenleg az álszociális árvisszafogás, aminél a legnagyobb támogatást a legtöbb áramot fogyasztó, jobb szociális helyzetű fogyasztók kapják. Nem világos, hogy a Paksi Atomerőmű által termelt, messze a legolcsóbb áram döntően a közüzemi kisfogyasztók ellátására, vagy a liberalizált piaci szegmensen működő, feljogosított fogyasztók ellátására lesze fordítva. Utóbbi esetben a háztartások által fizetendő hatósági árak nem fognak megfelelni a legkisebb köl tség elvének, a kisfogyasztókat a liberalizáció miatt fokozatos hátrány fogja érni. Indokolt lenne a hatósági árakat megállapító Magyar Energia Hivatalt nem a kormány, hanem közvetlenül az Országgyűlés alá rendelni a kormány torz árképzési gyakorlatának el kerülése érdekében. A vita során fölmerült, hogy több szakértői vélemény arról szólt, hogy a kormány alá célszerű rendelni az Energia Hivatalt. Egyetlenegy szakértő - mi utánajártunk a szakértői véleményeknek, körülbelü l hat vagy nyolc ilyennel találkoztunk, ami az Országgyűléshez eljutott és sikerült kibányásznunk , egyetlenegy szakértői vélemény sem támogatja azt az álláspontot, hogy a Magyar Energia Hivatal közvetlenül a kormány alá tartozzon. Mindegyik tételesen az Országgyűlés alá rendelését tartja kiemelkedően, gazdaságilag is fontosnak. A fogyasztói érdekek nem megfelelő védelmét bizonyítja a garanciák hiánya, a törvényjavaslat nem tartalmaz megfelelő garanciákat az ellátásbiztonság és az áramszolgáltatás minőségé nek megőrzése érdekében, és nem írja elő, hogy a szolgáltatók a lakosságtól beszedett hálózatfejlesztési hozzájárulást tényleg a hálózat fejlesztésére fordítsák. Problémás, hogy a törvényjavaslat szerint a szociális tarifát a piaci szereplők is finanszíroz zák, ami piacidegen, holott a szociális energiaellátásnak állami feladatnak kellene lennie, amit a valóban rászoruló fogyasztói kör kaphatna. E probléma jelentőségét alátámasztja, hogy a legrászorulóbb fogyasztók kompenzációs rendszerét a Fideszkormány me gszüntette. Számukra az elmúlt három évben a villamos energia ára elfogadhatatlan mértékben, több mint 50 százalékkal nőtt. A törvényjavaslat egészének fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hozzáállását végül jól példázza az a szabályozási megoldás, hogy az úgyn evezett áramlopás gyanúja esetén - és én most egy fordított helyzetről beszélnék, mint amit Lezsák képviselőtársam fölvetett , amikor a fogyasztó a fogyasztásmérő berendezés befolyásolásával vételez áramot, a szolgáltató jogosult saját hatáskörben, szankc ióként felemelt díjat szedni. Vegyük észre, hogy itt egy lopás gyanújáról van szó, amiről - a zsebtolvajlás, vagy a bankrablás esetével ellentétben - nem független és pártatlan bíróság dönt, hanem a sértett, vagy magát sértettnek tekintő szolgáltató. Ez a szabály egész egyszerűen önbíráskodásra adott törvényi felhatalmazást. Az igazságszolgáltatást továbbra is célszerű lenne a bíróságokra és a hatóságokra bízni. Így az áramlopás gyanúja esetén a szolgáltató tegyen feljelentést, és ne legyen egyoldalúan joga arra, hogy meghatározza az ellopott energia mennyiségét és a büntetés összegét. Erre rendkívül jó és hatásos példa áll rendelkezésre, hiszen Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok biztosa ez év októberében az Országgyűlésnek leadott jelentése egy példá n keresztül bemutatja, hogy mi történik. Tehát a szolgáltató közüzemi szabályzatának 17. §a alapján, ha netán valakire rábizonyítják az áramlopás vagy szabálytalan vételezés tényét, ebben az esetben speciális elszámolási számok és büntetések működnek. Csa k két példát hadd mondjak önöknek, hogy érzékeljék, miről van szó.
