Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 4 (221. szám) - Személyi ügy: - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
237 költözik, tehát migráns munkavállalóként megjelenik, mondjuk, Magyarországon, akkor Magyarországnak kötelező, amennyiben munkanélküli, a munkanélkülijáradékot számára biztosítani, mégpedig euró pai uniós harmonizált mértékben. Hiszen tudjuk, hogy itt nagyon jelentős eltérések vannak, de a migráns munkavállalónak ezt meg kell kapnia. A másik ilyen kitétel ebből a törvénymódosításból az, hogy a szociális ellátásnál biztosítani kell szintén ennek a migráns állampolgárnak - tehát európai polgárnak, ha Magyarországra jön és nyugdíjas - az időskorú ellátást. De nemcsak számára kell biztosítani, mégpedig a települési önkormányzatoknak - tehát ez egy önkormányzati többletfeladat , hanem a hozzátartozóján ak, feleségének, házastársának is biztosítani kell az időskorú ellátást, tehát a nyugdíjat. Mégpedig a nyugdíjat is úgy kell kiszámítani, hogy harmonizált legyen az európai országokkal. Itt az a kérdés, hogy miből biztosítja ezt Magyarország. Ade az európ ai uniós pénzből majd valamiféle támogatást az Unió bürokrata irányítása? Erre a válasz az volt, hogy nem tudják. Nincs semmiféle kidolgozott javaslat arra nézve, hogy ki fizeti a révészt, hogy a magyar családok zsebéből mennyi többletet fog majd ez kiemel ni, hogy a migráns munkavállalónak vagy a migráns nyugdíjasnak fizetni tudjuk a nyugdíját, aki azt hiszi, hogy Magyarországon esetleg könnyebben és olcsóbban élhet, és elhagyja a nyugateurópai terepet. Mert arra is számítani kell, hogy nemcsak Keletről Ny ugatra, hanem Nyugatról Keletre is történik egy áramlás. Hadd emeljem ki a másik kritikus kérdést, amelyben sehol nem foglalnak állást. Ez a föld kérdése. Le kellene szögezni a magyar kormányzatnak, hogy se most, se a jövőben a magyar föld nem eladó. (Taps a kisgazda képviselők soraiban.) Se öt évre, se hét évre nem eladó! Meg kell tartani ezt Magyarország számára; rendkívül fontos kérdésnek tartom, s a kormányzat ebben megalkuvó módon járt el eddig, és jár el a jövőben is. A harmadik kérdés az összmagyarsá g kérdése. Azért tisztáznunk kell - és bármit is mondhat itt Bauer Tamás, de tőle más nem várható el , hogy Magyarország területének kétharmada hiányzik - elvették. Itt él mintegy ötmillió magyar honfitársunk. És ezzel az ötmillió magyar honfitárssal nem törődni, nem odafigyelni - a státustörvény csak valami pótcselekvés , szégyenteljes dolog, és szemben áll a nemzet, az összmagyarság érdekével. Az EUtárgyalás kimondja, hogy a schengeni határokat külön határőrséggel kell védeni, amit nekünk kell fölállít ani és kifizetni és fenntartani. Ki fogja ezt finanszírozni? Mi lesz az összmagyarsággal? Tehát magyarmagyar integráció nélkül belépni egy olyan alkuba, amely számunkra újabb konfliktusforrást teremt és magyarellenes, ezt felelőtlen cselekménynek tartom. (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.) Ez több, ezt bűncselekménynek tartom, és ez ellen kellene mindenáron tiltakozni. Bízom abban, hogy a népszavazásnál a magyar nép lesz annyira bölcs, akik kívül vannak a parlamenten, meggondolják, hogy megszava zzáke ezt a csatlakozást. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : A kormány nevében nem kíván válaszolni senki? (Kékkői Zoltán szólásra vár.) Így ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett... (Jelzésre:) Megadom a szót Kékkői Zoltán államtitkár ú rnak. Tessék! KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Magyarország európai uniós tagsága összességében egyértelműen előnyös az ország, a lakosság , térségünk, valamint az Európai Unió gazdasági, politikai fejlődése szempontjából. Előnyös hazánk fejlődése, modernizációjának továbbvitele szempontjából, hiszen eddigi, periferikusnak mondható helyzetünk alapvetően változik meg azáltal, hogy egy fejlett, évtizedek óta dinamikus fejlődést produkáló gazdasági térséghez csatlakozhatunk. Magyarország olyan pótlólagos, máshonnan nem várható források birtokába jut, amelyek jelentős mértékben elősegítik modernizációs törekvéseink megvalósítását, tartós növekedés i pályánk
