Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. OROSZ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. OROSZ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. OROSZ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2350 bizonytalan, hogy ki lesz az - 2500 hektáros nagyüzemek kialakításának a törvénye. Azt lehet mondani, hogy az elővásárlási jog szabályozásával, az előhaszonbérleti szabályozással, a nemzeti földalap által kijelölt személy törvényben garantált kedvezményeivel, a haszonbérelhető földterület 2500 hektárra való bővítésével, valamint kizárólag a nemzeti földalaptól haszonbérelt terület esetében a haszon bérleti szerződés 50 éves időtartamából csak az következik, hogy itt a következő kormány idejére is lehetőséget biztosító, hatalomátmentő berendezkedés törvényjavaslatával van dolgunk. (Dr. Szanyi Tibor: Hűbéri rendszer!) A családi gazdaságokról szólnak na gyon gyakran, 300 hektár a családi gazdaság. Kérem önöket, hogy végezzenek el egy egyszerű osztást! Ez húszezer család, településenként három, négy, öt, hat. (Dr. Pásztohy András: És sok szegény!) Néhány ezer családnak ígérnek valamit, én nem állítom, hogy az ígéretüket meg tudják valósítani, de ennyinek ígérnek. És mi van azzal a több százezer családdal, akik ugyancsak földtulajdonosként részesei és várják a megoldást? Ezt a kérdést teszem fel önnek, miniszter úr. (Taps az MSZP soraiban.) Bizottsági ülések en többször szóvá tettük a földhasználó megbecsülését. A mi álláspontunk szerint nem a tulajdoni, hanem a földhasználati kérdésekkel kellene ma leginkább foglalkozni. Mi a magyarázata annak - teszem én fel a kérdést , hogy minden egyes felsorolásban, akár melyik törvényjavaslatban is van a felsorolás, akár az előhaszonbérletről, akár az elővásárlásról van szó, a mai földhasználó a sorban az utolsó? (Dr. Kis Zoltán: Bizony!) Félreértés ne essék, szeretném mindenkiben tudatosítani, hogy nemcsak az igen tiszte lt kormányzati képviselőtársaim által nagyon nem tisztelt nagyüzemi földhasználókról van szó. Arról a gazdáról is szó van itt, a sorban a legvégén, aki ma, mondjuk, egy 15 kilométerrel odébb lévő földet földhasználóként használ. Ő is csak ezt a rangsort ér demli? Azt gondolom, hogy ha önök így vélekednek, és ezt tartják a megfelelő értékrendnek, akkor minden egyes alkalommal becsapják a választópolgáraikat, amikor a családi gazdaságról, az egyéni gazdaságok támogatásáról beszélnek. Az elővásárlás és az előha szonbérlet ilyetén szabályozása egyidejűleg egyébként azt is jelenti, hogy a kormány lemond azokról a gazdasági előnyökről, amit erejükön felül a gazdák és a gazdálkodók a mezőgazdaság jelenlegi fenntartásával, exportárbevétellel s a többivel jelenleg is b iztosítanak. Nyilván azokra az adóforintokra sincsen szükségük, amit egyébként ezzel megtermelnek. A közös tulajdonból való szétmérés kérdésével, engedjék meg, hogy egy kicsit bővebben azért foglalkozzak, merthogy én magam voltam az, aki erre vonatkozóan m ég az előző ciklusban egy törvényjavaslatot terjesztettem be, ez pedig a földhasznosító közösségre vonatkozott. Feltehető a kérdés - és nyilván mondhatják is , hogy ha én is egyetértek azzal, hogy lehessen kiméretni, akkor hol a vita. Egyetértünk. Én azon csodálkozom, hogy önök azon csodálkoznak, hogy mi azzal egyetértünk, hogy a tulajdonos rendelkezhessen a tulajdonával. Igen, a tulajdonos rendelkezhessen a tulajdonával - de a tulajdonos rendelkezhessen a tulajdonával! A magántulajdon akkor is szent és sé rthetetlen, és az az első, a tulajdonos, hogyha a föld a tárgya. Ezzel szemben az önök javaslata a földkiadó bizottságokról szóló törvény módosítására ezt a tulajdonosi autonómiát abszolút értelemben megszünteti, állami intézményeket ültet be a tulajdonosi akarat helyébe. Azt gondolom, hogy ennek az alkotmányossági összefüggései is erősen vitathatók. Van egy másik nagyon fontos dolog: a tulajdonos mellett a föld vonatkozásában legalább akkora érték a használat, és ezt is tiszteletben kell tartani. Nem nyakl ó nélkül, nem kampányszerűen kell tehát biztosítani a kimérés lehetőségét, hanem tartamosan, és mindig a tulajdonos akaratának megfelelően. Azt mondják, hogy nem kötelező kimérni. Ha csak az juthat a legjobb minőségűhöz, és csak az juthat hozzá így ingyen a kimért földhöz, ahogy ezt önök tervezik, aki most bejelentkezik, akkor ez nem más, mint törvényi erőszak. Azt gondolom, hogy nem hivatalokat kellene a paraszt nyakába
