Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FARKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2343 több irányú, széles körű intézkedéseket hirdetett meg a magyar mezőgazdaság, a vidék fejlesztése és a vidéken élők életkörülményeinek javítása érdekében. A kormányprogram az agrárcélok megvalósításának egyik legfontosabb eszközeként n evesítette a nemzeti földalapot, és igényként fogalmazta meg annak létrehozását. Önök előtt valószínűleg jól ismert, hogy a nemzeti földalapról szóló T/5262. számú törvényjavaslat benyújtását több, felső szintű politikai és szakmai egyeztetés előzte meg. E gy ilyen jelentőségű, a magyar földbirtokszerkezet hosszú távú alakítását meghatározó és igen sok család életkörülményeit befolyásoló törvénynél ez nem hiba, nem mulasztás, annál inkább erény. Nemcsak az intézkedések, hanem az intézkedők felelőssége is hat almas e területen. Miniszter úr a nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat kapcsán tartott expozéjában a földalap céljait, eszközeit elsősorban a kormány agrárpolitikai szempontjából ismertette. A FideszMagyar Polgári Párt agrármunkacsoportjának vezetője ként - a törvényjavaslat néhány fontos kérdésével összefüggésben - inkább arról beszélnék, hogy a földalap képese elérni azokat a hatásokat, amelyek létrehozatalát szükségessé tették. Először arra kell választ találni, hogy valóban indokoltake azok a főb b célkitűzések, amelyek megvalósítását a földalap maga elé tűzte. Szükségszerűe a privatizáció során kialakult jövedelmező, mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet gyors javítása a kisebb, illetve későbbi birtokrendezési feltételek megtere mtésére kiterjedően? Igénylike az állam fokozottabb szerepvállalását a földárak, a földbérleti díjak alakulásában? Indokolte lehetőséget biztosítani földfelajánlás elfogadására vagy a föld megvásárlására azoktól, akik nem tudnak vagy nem akarnak földjükö n gazdálkodni? Segíteni kelle a vidéken élő vagy ott megtelepedni szándékozó, mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkező, fiatal agrárvállalkozókat abban, hogy földhöz jussanak, akár bérlet, akár kedvező feltételekkel való földvásárlás formájá ban? Segíteni kelle olyan speciális igények kielégítését, mint például a szociális földprogram működtetéséhez szükséges földek biztosítása? Gondoskodni kelle hasznosítatlan földekről, meg kelle védeni az értékes, egyedi növénykultúránkat? Meg kelle adn i minden segítséget a működőképes családi mezőgazdasági vállalkozások kialakításához, illetve támogatni kelle a kialakult gazdaságok működését azok fennmaradása érdekében? A teljesség igénye nélküli felsorolás valamennyi kérdésére csakis határozott igen l ehet a válasz. Úgy is gondolom, hogy az előbbi célok megoldásának szükségességében, illetve az állam ezekkel kapcsolatos fokozott felelősségében és szerepvállalásában mindannyiunknak egyet kell értenünk, függetlenül attól, hogy melyik párt eszméivel azonos ultunk és az ülésterem melyik oldalán ülünk. Ha a célokban - amelyeket megítélésem szerint elfogadhatunk birtokpolitikai elveknek is - egyetértünk, egyet kell értenünk az ezek eléréséhez megfelelő eszközök biztosításának szükségességében is. Ez az eszköz p edig nem más, mint az állam tulajdonában lévő termőföld. A törvénytervezetből látható, hogy a nemzeti földalap földvagyonának döntő részét - leszámítva az állami erdőgazdaságok területeit és a természetvédelmi területeket - azok az állami tulajdonú termőfö ldek fogják képezni, amelyek a törvény erejénél fogva kerülnek a nemzeti földalapba. Mivel ezek a földek továbbra is a kincstári vagyon részét képezik, ezért a magyar államot vagyonvesztés nem éri. A törvényjavaslat ezenfelül elővásárlási lehetőséget is bi ztosít az állam, illetve a nemzeti földalap számára, amely a földvagyon további bővítését eredményezi. Kivételt képeznek a volt zártkerti ingatlanok, amelyekre a földalap elővásárlási joga nem terjed ki, és az ilyen föld felajánlását sem lehet elfogadni. E zt egyértelműen szakmai szempontok indokolják: az ilyen földek általában gyenge termőképességűek és kisebb területűek, a legtöbb helyen üdülési célokat is szolgálnak. Ezért ezek a földek a családi gazdaságok kialakítása szempontjából nem jelentősek, racion ális mezőgazdasági
